Nem szakad tovább a magyar társadalom


A 2008-as válság után ijesztő méreteket öltött a társadalom jövedelmi különbségeinek növekedése. A gazdagok még gazdagabbak lettek, míg a szegények folyamatosan csúsztak lefele. A társadalom jövedelmi szempontból mért szakadása tavaly megállt.

Csütörtökön tették közzé "A háztartások életszínvonala, 2015" elnevezésű összefoglalót. A KSH adatsoraiból számos érdekesség kiderül a jövedelmekről, vagy éppen a szegénység alakulásáról. A legfontosabb, hogy a nulla körüli infláció – egészen pontosan -0,1 százalékot mért a hivatal – mellett növekedtek a reálbérek. 2015-ben a háztartások jövedelmi helyzete javult, mind színvonala, mind szerkezete pozitív irányban változott. Az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 440 ezer forintot tett ki, 4,8 százalékkal magasabbat a 2014. évinél. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 150 ezer forint volt, 4,6 százalékkal meghaladta az előző évit.

Bérkalkulátor 2017 - a megugró minimálbérekkel

Ismerje meg a 2017-es szabályokat!
Hatalmasat emelkedik a minimálbér, mennyit kap kézhez a bruttó bérből? Hogyan változik a kétgyermekes családok adókedvezménye?
Számoljon velünk!

A KSH által a szegénység vagy társadalmi kirekesztettséget mérő mutatója kis mértékben javult, összességében 1,9 százalékkal csökkent a fenyegetettségben élők aránya. A hivatal elemzésében megjegyezi: a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés összetett mutató használata lehetőséget teremt arra, hogy a szegénységet ne kizárólag a jövedelemhiánnyal azonosítsuk. A szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezők mellett a mutató a szegények közé sorolja a javak és szolgáltatások piacáról, valamint a munkaerőpiacról kiszorultakat is.

Közel 200 ezer ember helyzete továbbra is kilátástalan

A kismértékű pozitív fordulat ellenére nem túl szívderítő, hogy a teljes népesség 26,3 százaléka, azaz 2 millió 541 ezer ember volt a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója szerint hátrányos helyzetben. Jó hír viszont, hogy a kvázi teljes kilátástalanságban élők száma és aránya érzékelhetően csökkent. A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen voltak érintettek, a 2014. évi 3,0 százalékról 1,9 százalékra csökkent, és 185 ezer főt tett ki.

2015-ben a jövedelmi szegénységi arány 14,5 százalék volt, 0,4 százalékponttal kevesebb, mint 2014-ben. Összesen 1 millió 398 ezer fő élt a szegénységi küszöb alatti, vagyis évi 887 ezer forintnál kisebb egy fogyasztási egységre jutó jövedelemből.

Az elmúlt években állandó téma volt az ország latin-amerikanizálódása, vagyis a magas és az alacsony jövedelmű rétegek gyorsuló távolódása egymástól. A társadalmi egyenlőtlenségek nagyságának alakulását egy közel egy évtizedes periódusban vizsgálta a KSH, két statisztikai mutató is felhasználva ehhez. A 2000-es évek első felében mindkét mutató az egyenlőtlenségek monoton csökkenéséről tanúskodott, 2009-et követően – jórészt a válság kiteljesedésével párhuzamosan – viszont a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése indult meg. A negatív folyamatok azonban nem csak megálltak, de az egyenlőtlenségek kismértékű csökkenését jelzik a mutatók.

A szegények nem lettek még szegényebbek

Eltérően változott az egyes szinteken élők jövedelme 2015-ben: az alsó négy jövedelmi tizedben élők nettó jövedelme nőtt a legnagyobb ütemben, 5–6 százalék körüli mértékben, míg a két legfelső decilisben volt a legkisebb a növekedés, sorrendben 4,2 és 3,7 százalékos. A középső jövedelmi rétegekben az országos átlag körüli volt a jövedelemnövekedés mértéke.

A legalsó jövedelmi decilisben az egy főre jutó éves nettó jövedelem 334 ezer forint volt, az országos átlag 29 százalékát tette ki. A legfelső tizedben ugyanez 2 millió 743 ezer forint volt, az átlag 2,4-szerese.

A legszegényebb réteg háztartásai esetében a szociális jövedelmek a bruttó jövedelem kicsit több mint felét tették ki, míg minden más rétegnél ez az arány 20 és 30 százalék közötti. Ennek megfelelően a legalacsonyabb jövedelműek körében a bevételeik sokkal kisebb hányada származik munkából: csupán 44 százaléka. Azt ugyanakkor a KSH szakértői is leszögezik, hogy ez a jövedelemszerkezet rendkívül kedvezőtlen, megnehezíti a szegénységből való kitörést.

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
42 százalékkal drágábban fognak dolgozni Mészárosék42 százalékkal drágábban fognak dolgozni Mészárosék

Nettó 14 milliárd forintért dolgoznak.

.
hirdetés
elrejt
 
.