130 év jutott a fényképezés Fordjának


A napokban kért csődvédelmet a 20. század egyik emblematikus vállalata az Eastman Kodak, melynek alapítója, George Eastman hasonlóan forradalmi tettet hajtott végre, mint saját iparágában Henry Ford. A korábban csak egy szűk réteg számára elérhető tevékenységet, a fotózást a mindennapjaink részévé tette. Igaz, a technológia fejlődése úgy tűnik, a cég végét jelenti. Az mfor.hu Mesél a múlt rovata ezúttal a Kodak fénykorát idézi fel.

A 19. század végén külön szakma volt a fényképezés, hiszen az akkoriban használt masinák nem csak, hogy relatív drágák voltak, de egy laikus számára kezelhetetlenek. Egy átlagember számára elképzelhetetlen volt, hogy fényképezőgépet vesz; aki fotót szeretet volna, az életében egyszer-kétszer elment a fotográfushoz és készíttetett. A fotózásban rejlő látens igényt látta meg a kor egyik lángelméje, George Eastman. Az akkoriban banki alkalmazottként dolgozó és a fotózás iránt érdeklődő fiatalember nagy innovátor volt, gyakorlatilag az ő, illetve későbbi csapatának ötletei és találmányai indították el a siker útján az 1881-ben Eastman Dry Plate Company néven alapított társaságot. Az amatőr fotósokat megcélzó vállalat egy újonnan szabadalmaztatott eljárással igen érzékeny és könnyen előállítható szárazlemezeket gyártott, amelyek az előző eljárásoknál tízszer-hússzor kevesebb megvilágítási időt igényeltek.

1884-1885-ben a cég a fényképészeti eszközöket és készülékeket gyártó W. H. Walker közreműködésével egy  szabványméretű, síkfilmmel működő géphez felhasználható tárat szerkesztett. A tárban emulzióval borított, 24 felvételre elegendő filmtekercs kapott helyet. Ezzel olyan találmány született, amely alapjaiban változtatta meg a fényképészetet.

A filozófia azon az ötleten alapult, hogy ne legyen szükséges kémiai tudás a fotografáláshoz, hogy bárki képes legyen fényképet készíteni. Ennek nyomán nyitotta meg 1888-ban a cég a világ első előhívólaborjait. Ezáltal az embereknek már nem maguknak kellett előhívniuk képeiket, hanem egy profi csapatból álló stáb készítette el azokat, mely egyben garantálta azt is, hogy nem megy tönkre kép az előhívás során. Saját képeiket ezután már csak a profi vagy műkedvelő (amatőr) fényképészek hívták elő otthoni laborjaikban.

A cég első saját gépe a rollfilmes Kodak box kamera olyan sikeres volt, hogy saját nevét is megváltoztatta Eastman Dry Plate Company-ról Eastman Kodak Company-ra. A Kodak körülbelül 100 képet tudott készíteni, ára 25 dollár volt, és akár kézből is lehetett fényképezni vele – a kor fényképezőgépeire ez általában nem volt jellemző. A film exponálása után a gépet be kellett küldeni Rochesterbe, a cég központjába, ahol további 10 dollárért előhívták a képeket, és filmet cseréltek a fényképezőgépben.

A századfordulón született meg a végül átütő sikert hozó Brownie. A Kodak egy könnyen kezelhető, egyszerű felépítésű, akár napfénynél is újratölthető fényképezőt kínált verhetetlen 1 dolláros áron; ráadásul a ragyogóan átgondolt marketing tervvel, amit a gépezet értékesítése mögé tettek, szinte bárkinek el tudták adni a Brownie-t. Milliókat motiváltak a vásárlásra - sikerrel. Ez volt az a kamera, amely lehetővé tette a pillanatfelvételt; megteremtette a fényképezők tömeg-piacát. Bár a vállalat szlogenje akkor már 12 éve létezett, ám ez a gép tényleg igazolta a jelmondatukat, hogy "Csak nyomja le a gombot, mi elvégezzük a többit".

A Brownie-k közel 60 éven át az egyik legnépszerűbb géptípusnak számítottak, és az Instamatic típusú fényképezőgépek is óriási sikernek örvendeztek. A Kodak ráadásul számos olyan készülékkel is kirukkolt, amely kapcsán a szakértők is elismeréssel adóztak, ilyen volt Kodak Super Six-20 1938-ból. Ez volt ugyanis a világ első sorozatgyártású automatikus-expozíciós (AE) állóképes kamerája, amely jó 20 évvel előzte meg korát. Nem véletlen, hogy a második világháború után viharsebesen terjedt az AE koncepciója.

A vállalat problémái a nyolcvanas években kezdődtek. Ekkor a Kodak beszállt a Polaroid típusú instantgépek gyártásába. Saját géptípusa, illetve az eljárás, mellyel a szerkezet a képet rögzítette olyannyira hasonlított a Polaroid Corporation által gyártott termékekhez, hogy az pert indított ellene, lopással vádolva meg a céget. Az ítélethirdetés 1986. január 9-én történt, a bíróság a Polaroid Corporation javára döntött, a Kodaknak jelentős bírságot kellett fizetnie és azonnali hatállyal befejeznie az instantgépek gyártását és forgalmazását.

Noha az elemzők szerint a cég sírját a digitális technológia ásta meg, arról kevés szó esik, hogy ennek éllovasa sokáig a Kodak volt. 1986-ban a Kodak tudósai készítették el az első 1 megapixelesnél nagyobb szenzort. Három évvel később kifejlesztették az első világszabványt a színek definiálásához számítógépes, digitális környezetben, majd 1991-ben a Kodak létrehozta az első professzionális digitális fényképezőgép rendszert. A Kodak DCS 100 volt az első olyan tükörreflexes digitális fényképezőgép, ami kereskedelmi forgalomba is elérhető volt, igaz gyakorlatilag csak sajtófotósok használták, hiszen 30 ezer dollárért adták. A  fejlődés gyorsaságát jelzi, hogy alig hét év múlva a Kodak DC 210 volt az első 1 megapixeles gép, amit már 1000 dollár alatt meg lehetett vásárolni.

2003-ban a Kodak adta ki a világ első OLED-kijelzős digitális fényképezőgépét, a Kodak EasyShare LS633-at. Ugyanebben az évben jön ki a cég első fényképezőgép-nyomtató kombinációja is. A Kodak 2004. január 13-án jelentette be, hogy fokozatosan kivonul a hagyományos filmes kamerák piacáról, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában nem gyárt több filmes kamerát. Ennek megfelelően ebben az évben az alkalmazottainak mintegy negyedét elbocsátotta.

(IRA.com)

A Kodak utolsó egy évtizede azonban üzletileg egy lefele mutató hullámvasút volt, egy-egy jobb időszakot súlyos veszteségek követtek, utoljára 2007-ben volt nyereséges. Míg azonban 2002-ben még 4,5 milliárdos forgalmat ért el, 2010-ben már csak 640 millió dollár volt az árbevétele. Nem véletlen, hogy a New York-i tőzsde legfontosabb mutatójának tartott Dow Jones Ipari Átlag indexből 74 év után, 2004-ben kikerült. Majd 2010-en a jóval átfogóbb S&P 500-as mutatóban sem volt már helye. A cég 2012. január 19-én kért csődvédelmet, annak érdekében, hogy a hitelezőivel megoldást találjanak a fennálló adósságok rendezésére és átütemezésére.

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
Megtették: kibabrálnak Orbánék a közmunkásokkalMegtették: kibabrálnak Orbánék a közmunkásokkal

A dolgozók idén jól járnak, ahogy a nyugdíjasok is, a közmunkások viszont bukni fognak.

.
hirdetés
elrejt
 
.