Olyan állapotban van az egészségügy, hogy a magyarok fele már csak külföldön feküdne kórházba


A bizalmatlanság és tudatos döntés is szerepet játszik abban, hogy betegen kikívánkozunk, derül ki egy friss kutatásból.

Lehangoló képet fest a magyarok a hazai egészségügybe vetett bizalmáról a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készített friss kutatás. Az eredmények szerint az ország nagyrésze inkább külföldön feküdne kórházba, itthoni kezelésre kényszerből fanyalodnának rá, és csak egészen kevesen vélik úgy, hogy idehaza is megfelelő ellátásban részesülnének.

A vizsgálat során 500 nő és 500 férfi töltött ki online kérdőívet februárban, a válaszadók életkora 18 és 59 év között mozgott.

Az összesített adatok kimutatták, hogy a magyar lakosság 57 százaléka elégedetlen a hazai egészségügyi ellátás színvonalával. A tavaly nyári viszonyokhoz képest ez kb. 10 százalékkal kevesebb, de ez nem nagyon jó hír, mert ez a 10 százalék nem az elégedettek, hanem a közömbösek táborába állt át. A magyarok csupán 7 százaléka értékeli jónak a hazai egészségügyet.

Külföldre mennénk

Az olyan súlyos betegségek esetén, mint az érrendszeri, idegrendszeri vagy daganatos megbetegedések, a lakosság csaknem fele kezeltetné magát külföldön. Aki itthon maradna, azok közül is csak 15 százalék döntene így azért, mert itt is mindent megkapna, 79 százalékuk már kényszerből kezeltetné magát Magyarországon, a külföldi költségektől tartva. Harmaduk a körülményes szervezés és az idegennyelvi ismeretek hiánya miatt maradna itthon. A tábor több mint ötöde nem szeretne a kezelés ideje alatt egyedül lenni egy idegen országban.

Bizalmatlanok vagyunk, de legalább a józan eszünk megvan még

Ha a diagnózis súlyos betegséget állapítana meg, a magyarok óvatosságból vagy bizalmatlanságból nem elégednének meg csupán egy orvosi szakvéleménnyel. A megkérdezettek fele másodlagos, míg ötöde három vagy több diagnózis ismeretében választaná ki a kezelés módját.

Megdőlt a mítosz: a magyarok nem az interneten tájékozódva szeretnének gyógyulni, a megkérdezettek csupán 1 százaléka mondta azt, hogy nem fogadná el orvosa véleményét és inkább saját maga keresne rá a neten a kezelési lehetőségekre. Szerencsére a józan ész még nem ment ki a divatból, súlyos betegség esetén a válaszadók csupán 5 százaléka utasítaná el orvosa diagnózisát és fordulna alternatív gyógymódokhoz.

Tudjuk: megelőzés

Az adatok szerint sikerült elég jól átadni a tanítást, hogy a megelőzés és a szűrővizsgálatok nagyon fontosak. A megkérdezettek 67 százaléka szerint döntően befolyásolja a gyógyulás esélyeit a betegség felismerésének időpontja, 63 százalék szerint az idő a kezelés megkezdésénél is döntő tényező. Fontosnak bizonyultak a pszichikai és kapcsolati szempontok is, 57 százalék gondolja úgy, hogy jelentősen befolyásolja a gyógyulás esélyeit a beteg lelki állapota, míg a környezet és a család támogatásának erejét 46 százalék tartja kiemelkedően fontosnak. Ugyanakkor kezelés és a gyógyszerek a megkérdezettek csupán átlag 38 százaléka szerint vannak döntő hatással a felépülésre.

mfor.hu

Olvasta már?



hirdetés
125 éves a melltartó125 éves a melltartó

1892. szeptember 20-án mutatta be egy párizsi fűzőkészítő az első modern melltartót.

.
hirdetés
elrejt
 
.