300 éve született Mária Terézia


Háromszáz éve, 1717. május 13-án született Mária Terézia Habsburg-házi főhercegnő, magyar és cseh királynő, német-római császárné. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.

Maria Terézia Walburga Amália Krisztina főhercegnő III. Károly (német-római császárként VI. Károly) második gyermeke volt. Bátyja még csecsemőként meghalt, így születésekor ő lett a trónörökös. A császár sokáig reménykedett abban, hogy születik még egy fia, ezért a kis Treslt (ahogyan lányát becézte) nem neveltette uralkodónak. Tanult matematikát, történelmet, táncot, zenét, sőt lövészetet is, de igazán a nyelvtanulásban jeleskedett: családtagjaival franciául társalgott, a német mellett jól beszélt latinul, olaszul, spanyolul is. A fiatal lány a bécsi udvarban ismerte meg a nála kilenc ével idősebb Lotharingiai Ferencet, akihez 1736-ban feleségül ment. A frigy sikeresnek bizonyult, mert a korban, de különösen a Habsburg-családban szokatlan módon szerelmi házasságot kötöttek, Ferenc lotaringiai trónigényéről mondott le, hogy elvehesse feleségül. A két évtizedig tartó házasságból tizenhat gyermek született, közülük II. József és II. Lipót uralkodó lett, a tizenötödik a tragikus sorsú francia királyné, Marie Antoinette volt.
 
Mária Terézia Meytens festményénMária Terézia Meytens festményén
   
III. Károly 1740-ben halt meg, de lánya trónját - a birodalmon belül - nem fenyegette veszély. A dinasztia tagjai már 1703-ban szerződést kötöttek a trónöröklés rendjéről az örökös tartományokban, az 1713-ban nyilvánosságra hozott Pragmatica Sanctióra a magyar rendek 1723-ban bólintottak rá. A vetélytárs Franciaország, Spanyolország és a bajor választófejedelem azonban nem ismerte el Mária Terézia jogait, s amikor 1740-ben II. Frigyes porosz király elfoglalta Sziléziát, megkezdődött a nyolc évig tartó osztrák örökösödési háború. A fiatal uralkodónő, akit 1741 nyarán koronáztak magyar királynővé, a szeptemberi diétán a magyar rendek segítségét kérte. A hatás kedvéért gyászruhában, a csecsemő II. Józseffel a karján lépett eléjük (a legenda szerint bele is csípett a kisdedbe, hogy az sírva fakadjon), a magyar rendek "életüket és vérüket" ajánlották fel neki, bár a rossz nyelvek szerint hozzátették, hogy a zabunkat nem. A hálás királynő később visszacsatolta Magyarországhoz a Partiumot és a Délvidéket, továbbá biztosította a nemesi föld adómentességét.
   
Mária Teréziának sikerült megtartania örökségét, 1745-ben kicsikarta férje német-római császárrá választását. Császárné lett, társuralkodóként a birodalom tényleges irányítása az ő kezében volt. A felvilágosult abszolutizmus jegyében bölcsességgel és kitűnő gyakorlati érzékkel kormányzott, céljai eléréséhez nem egyszer női mivoltát is latba vetette. Kiváló tanácsadókkal és politikusokkal vette magát körül, a szervezeti reformok révén erősítette meg nagyhatalmi helyzetét. Szilézia visszaszerzése érdekében 1756-ban szövetségeseivel megtámadta Poroszországot. Az összecsapás végül négy földrészre kiterjedő háborúvá, a 18. század legnagyobb katonai konfliktusává terebélyesedett, és a status quo rögzítésével ért véget.
   
A királynő Magyarországot érintő legfontosabb intézkedéseit rendeleti úton hajtotta végre, mert a pozsonyi diéta több alkalommal sem szavazta meg adóemeléseit. 1754-ben kiadta - magyar szempontból rendkívül hátrányos - vámrendeletét, amelynek legfőbb célja az osztrák és a cseh könnyűipar védelme, a magyar nemesség adómentessége miatt elmaradó jövedelem pótlása, illetve az olcsó magyar nyersanyag és élelmiszer birodalmon belül tartása volt. A kettős vámhatár egyike a birodalom határán húzódott, kizárva a külföldi iparcikkeket, a másik - az alacsonyabb szintű - Magyarországot vágta el az örökös tartományoktól. A rendelet felszámolta a belső vámokat a Lajtán túli területek között, és az állam kizárólagos jogává tette a vámszedést. 1760-ban döntött a Magyar Testőrség felállításáról is. 
 
A hatalmas jobbágyterhek miatt Mária Terézia idején több jobbágyfelkelés (például: 1765–66. között a Dunántúlon) bontakozott ki. Miután a jobbágykérdés rendezését a magyar rendi országgyűlés elutasította, a királynő e kérdést rendeleti úton szabályozta. Ezt a rendeletet 1767-ben adták ki, melynek urbárium vagy úrbéri pátens volt a neve. Ebben részletesen az uralkodónő a földesurakkal szemben akarta megvédeni a jobbágyokat, illetve azok adózóképességét. Szabályozta a jobbágyok terheit, jogait és a jobbágytelek nagyságát. Minden jobbágy egy egész telek után heti egy nap igás vagy két nap gyalogrobottal (ingyenmunka) tartozott földesurának. A pénzadót teleknagyságtól függetlenül 1 forintban határozták meg. A robot mellett a termés egytizedét kitevő kilencedet is be kellett szolgáltatni a gabonából, borból, lenből, kenderből, valamint a méhkasok és bárányok után. Ezen felül bizonyos földesúri kiváltságokat évente egy-két napra átengedtek a jobbágyoknak, és a telekhatárokat rögzítették. Az urbáriumrendelet könnyített ugyan a jobbágyok helyzetén a nyugati területeken, de például az Alföldön nehezítette a megélhetést.
 
Az 1777-ben hozott Ratio Educationis rendelete porosz mintára egységessé szervezte a magyar közoktatást.
 
 
   
Mária Teréziát mélységesen megrendítette férje 1765-ben bekövetkezett halála, ezt követően csak gyászruhát hordott, és visszavonult a társasági élettől. Fiát, II. Józsefet vette maga mellé társuralkodónak, de nézetkülönbségeik támadtak, mert a császárné nem tudta elfogadni fia reformeszméit, különösen a vallási tolerancia gondolatát. Irányításával gyermekei (kivéve kedvenc lánya, Mária Krisztina) a dinasztia érdekeinek megfelelően házasodtak, ezért nevezték "Európa anyósának". 1778-1779-ben egészsége megromlott, köhögési rohamok gyötörték, egy megfázás után már nem épült fel. Élete 1780. november 29-én ért véget Bécsben, teste a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a Kapucinusok kriptájában nyugszik férje oldalán. Bécs belvárosának egyik legszebb terét róla nevezték el, itt állították fel szobrát is, Budapesten a Terézváros őrzi nevét, Szabadka hivatalos neve Maria-Theresiapolis volt 1779 és 1845 között.
 
MTI - wikipedia

Olvasta már?



hirdetés
881 millió forintot dobott ki a kormány az ablakon?881 millió forintot dobott ki a kormány az ablakon?

Megnyitottuk, változó ideig üzemeltettük, végül a legfrissebb hírek szerint váratlanul bezáratjuk az afrikai országokban megnyitott kereskedőházakat.

.
hirdetés
elrejt
 
.