Sokat dolgoznak a magyarok


A kelet-közép-európai országok polgárainak munkaideje majdnem két órával hosszabb, mint a nyugatiaké - derül ki a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet most közzétett adataiból. Tavaly a 15 régi EU-országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő, írja a Világgazdaság.

Magyarország a negyvenórás munkahéttel a lista élbolyához tartozik, és még inkább igaz ez, ha a szabadnapok számának ingadozását is figyelembe véve az évi munkaórák számát nézzük. Ez esetben csupán Észt- és Lettország előzi meg az 1856 órás hazai átlagot, ami majdnem 300 órával több, mint a sereghajtó francia adat.

Az EIRO elemzése a törvényes munkaidőn felül teljesített pluszmunka mértékére is kiterjed. E téren még nagyobb az eltérés az egyes európai országok között, bár az eltérő szabályozás miatt az adatok nem mindig vethetők össze egymással. Míg Lettországban és Szlovéniában hetente átlagosan mintegy kilenc óra pluszmunkát teljesítenek a dolgozók, addig a hollandok évente csupán 22 órát.

Ennek ellenére nem lehet azt állítani, hogy - a törvényes munkaidő hosszához hasonlóan - itt is a kelet-nyugati törésvonal lenne meghatározó. Bulgáriában és Romániában például a statisztikák szerint viszonylag ritka a pluszmunka, ezzel szemben a spanyolok hetente 5,7 órát ráhúznak a 38,5 órás alapidőre.

A pluszmunka mértékét Európában az EU 1993-ban elfogadott, majd 2000-ben módosított munkaidő-irányelve határozza meg. Ez heti átlagban legfeljebb 48 órás munkavégzést és legalább egy pihenőnapot ír elő, és lehetővé teszi, hogy mindezt négy hónapos referencia-időszakra számítsák ki. A pluszmunka kompenzálása azonban már az egyes országok törvényein vagy kollektív szerződésein múlik, számol be a Világgazdaság.


Olvasta már?



hirdetés
Végrehajtás alatt a veszprémi kéziklub?Végrehajtás alatt a veszprémi kéziklub?

Újabb okot találtunk arra, miért is kell hirtelen új tulajdonosnak beszállnia a veszprémi kézicsapatba.

.
hirdetés
elrejt
 
.