A piacok hátat fordítanak a mindenható dollárnak, de mi jön helyette?


A geopolitikai helyzet ciklikus változása megköveteli az egyre inkább funkcióját vesztett tartalékdeviza, a dollár leváltását valami másra. John J. Hardy, Saxo Bank szakértője szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése lehet, hogy mi is lesz ez a helyettesítő eszköz.

Hardy három olyan geopolitikai kérdést vet fel, amely komoly nyomást gyakorol a dollár nemzetközi gazdaságban betöltött szerepére.

  1. Kína felemelkedése: az ország egyre komolyabb helyet foglal el a nemzetközi kereskedelemben és a nemzetközi pénzpiacokon. Különösen érdekes kérdés lehet a 2017 októberében kezdődő 19. Pártkongresszust követően, hogy Kína milyen módon kívánja monetáris politikáját alakítani, illetve hogyan képzeli el a hitelpiacon kialakult buborék leépítését úgy, hogy közben nem borítja fel sem a belföldi, sem pedig a nemzetközi gazdaságot.
  2. Észak-Korea: a rezsim folyamatosan arra törekszik, hogy ne veszítse el hitelességét és nukleáris elrettentő erején alapuló érinthetetlenségét – kérdés, hogy ez milyen módon befolyásolja az USA és Kína kapcsolatát, de érdekes lesz azt is megfigyelni, hogy Japán hogyan küzd meg ezzel a kihívással mind a bel-, mind pedig a külpolitikai színtéren.
  3. Az USA és Európai transzatlanti szövetségének gyengülése: kérdés, hogy Európa, és az Európai Unió hogyan tudja (vagy nem tudja) magát a német választásokat követően független szuperhatalommá alakítani.

A Saxo elemzője ebből a három régiós szintű tényezőből két kritikus globális témát jelöl meg, amelyek jelentős mozgásokat tudnak generálni a vezető devizák esetében: először is a dollár térvesztése, másodszor pedig a fiskális impulzus kérdése. A fiskális impulzus alatt azt értjük, hogy a hangsúly áthelyeződik az elszigetelten működő monetáris politikai irányvonalakról a fiskális expanziót célzó politikára, amelynek során a központi bankok szerepe másodlagossá válhat. A folyamat népszerű elnevezése a helikopterpénz.
 

A fiskális élénkítő lépések akár meg is előzhetik a végül mindig bekövetkező gazdasági recesszióra adott válaszokat. Japán és az Európai Unió az a két gazdaság, amelyet legnagyobb mértékben érinthet a fiskális élénkítés az elkövetkező negyedévekben. A jen kismértékben erősödhet a fiskális élénkítő intézkedések nyomán, mivel a program várható fókuszpontja a belföldi irányú befektetés vonala lesz, amelynek eredményeképpen a megtakarítások egy része nem a külföldi lehetőségeket fogja választani. Egy ponton talán az infláció is megélénkülhet, amelynek eredményeképpen a japán jegybank végre levenné a féltéglát a monetáris gázpedálról – a fék tövig nyomása viszont egyelőre még a jövő zenéje.

Európában a gazdasági dinamika arra utal, hogy a fiskális bővülés a német választásokat követően indulhat meg, mivel Merkel és Macron olyan módon szeretné az Uniót megreformálni, hogy elkerülhetővé váljon a populizmus hosszú távú kockázata – a szélsőjobb és a szélsőbal egyaránt komoly eredményeket tudott felmutatni a közelmúltban lezajlott európai választásokon. Az élénkítés első köre valószínűleg a védelmi kiadásokat érinti majd, tekintettel az egyre porosabbá váló NATO szövetségre, valamint az USA-val való szövetség ingatagabbá válására. 
 
 

Elképzelhető, hogy a dollár gyengülésének trendje nem lesz annyira töretlen, mint az év java részében. A Trump elnök intézkedéseire adott reakciók átmenetileg megtámaszthatják a dollárt. A kedvező hatás mögött Trump és a kongresszus adóreformja és a 2018-ban várható mérsékelt fiskális politika állhat, azonban mindez korántsem éri el azt a hurráoptimizmust, ami 2016-ban Trump győzelmét követően eluralkodott a piacokon. A dollár számára kedvezőtlen tényezők közül eddig viszonylag kevés figyelmet szenteltünk a növekvő amerikai költségvetési hiánynak, amely a Fed monetáris megszorításai közepette várhatóan tovább romlik – mivel a USA egy ikerdeficittel küzdő ország, így kérdés, hogy ki fogja majd ezt a hiányt finanszírozni egy olyan környezetben, ahol a dollár egyre inkább teret veszt. Az eddig Ázsiában, illetve az olajexportőr országok által a jól bevált módon dollárban megképzett tartalékok ugyanis nemcsak hogy nem nőnek, de ezek az országok egyre kevésbé hajlandóak dollárban tartani eszközeiket.

Az Európai Központi Bank a monetáris lazítás kivezetésének irányába tart, látható célja az irányadó kamatlábak normalizálása, és ez erősítheti az eurót.

Feltételezzük, hogy az EU uniós kötvényeket fog kibocsátani, amellyel tovább szűkítheti a periférián található országok papírjainak szpredjeit, illetve ezzel kedvező hatással lehet az EU gazdasági fellendülésének jelenlegi szakaszára is.

Felgyorsulhatnak az események Japánban, ha a szigetország a továbbiakban már tolerálhatatlannak tartja Észak-Korea lépéseit.

Vajon a dollár gyengülésével és a fiskális élénkítő lépésekkel visszatér az infláció a japán gazdaságba?

A Bank of Japan csak úgy lesz képes az eszközvásárlás jelenlegi ütemét tartani, ha a közeljövőben alkalmazza a helikopterpénzt.

A negyedik negyedév lehet a vízválasztó az Egyesült Királyság számára az uniós kilépés kapcsán, miután egyre világosabbá válik mindenki számára, hogy merre tart a folyamat.

A font-dollár keresztárfolyam magasabb szinteken stabilizálódhat újra.

mfor.hu

Olvasta már?



hirdetés
Lázár csúnyán nekiment Garancsi cégénekLázár csúnyán nekiment Garancsi cégének

A Market Zrt. főnöke, Scheer Sándor alaposan felbosszantotta a minisztert.

.
hirdetés
elrejt
 
.