5p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A geopolitikai helyzet ciklikus változása megköveteli az egyre inkább funkcióját vesztett tartalékdeviza, a dollár leváltását valami másra. John J. Hardy, Saxo Bank szakértője szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése lehet, hogy mi is lesz ez a helyettesítő eszköz.

Hardy három olyan geopolitikai kérdést vet fel, amely komoly nyomást gyakorol a dollár nemzetközi gazdaságban betöltött szerepére.

  1. Kína felemelkedése: az ország egyre komolyabb helyet foglal el a nemzetközi kereskedelemben és a nemzetközi pénzpiacokon. Különösen érdekes kérdés lehet a 2017 októberében kezdődő 19. Pártkongresszust követően, hogy Kína milyen módon kívánja monetáris politikáját alakítani, illetve hogyan képzeli el a hitelpiacon kialakult buborék leépítését úgy, hogy közben nem borítja fel sem a belföldi, sem pedig a nemzetközi gazdaságot.
  2. Észak-Korea: a rezsim folyamatosan arra törekszik, hogy ne veszítse el hitelességét és nukleáris elrettentő erején alapuló érinthetetlenségét – kérdés, hogy ez milyen módon befolyásolja az USA és Kína kapcsolatát, de érdekes lesz azt is megfigyelni, hogy Japán hogyan küzd meg ezzel a kihívással mind a bel-, mind pedig a külpolitikai színtéren.
  3. Az USA és Európai transzatlanti szövetségének gyengülése: kérdés, hogy Európa, és az Európai Unió hogyan tudja (vagy nem tudja) magát a német választásokat követően független szuperhatalommá alakítani.

A Saxo elemzője ebből a három régiós szintű tényezőből két kritikus globális témát jelöl meg, amelyek jelentős mozgásokat tudnak generálni a vezető devizák esetében: először is a dollár térvesztése, másodszor pedig a fiskális impulzus kérdése. A fiskális impulzus alatt azt értjük, hogy a hangsúly áthelyeződik az elszigetelten működő monetáris politikai irányvonalakról a fiskális expanziót célzó politikára, amelynek során a központi bankok szerepe másodlagossá válhat. A folyamat népszerű elnevezése a helikopterpénz.
 

A fiskális élénkítő lépések akár meg is előzhetik a végül mindig bekövetkező gazdasági recesszióra adott válaszokat. Japán és az Európai Unió az a két gazdaság, amelyet legnagyobb mértékben érinthet a fiskális élénkítés az elkövetkező negyedévekben. A jen kismértékben erősödhet a fiskális élénkítő intézkedések nyomán, mivel a program várható fókuszpontja a belföldi irányú befektetés vonala lesz, amelynek eredményeképpen a megtakarítások egy része nem a külföldi lehetőségeket fogja választani. Egy ponton talán az infláció is megélénkülhet, amelynek eredményeképpen a japán jegybank végre levenné a féltéglát a monetáris gázpedálról – a fék tövig nyomása viszont egyelőre még a jövő zenéje.

Európában a gazdasági dinamika arra utal, hogy a fiskális bővülés a német választásokat követően indulhat meg, mivel Merkel és Macron olyan módon szeretné az Uniót megreformálni, hogy elkerülhetővé váljon a populizmus hosszú távú kockázata – a szélsőjobb és a szélsőbal egyaránt komoly eredményeket tudott felmutatni a közelmúltban lezajlott európai választásokon. Az élénkítés első köre valószínűleg a védelmi kiadásokat érinti majd, tekintettel az egyre porosabbá váló NATO szövetségre, valamint az USA-val való szövetség ingatagabbá válására. 
 
 

Elképzelhető, hogy a dollár gyengülésének trendje nem lesz annyira töretlen, mint az év java részében. A Trump elnök intézkedéseire adott reakciók átmenetileg megtámaszthatják a dollárt. A kedvező hatás mögött Trump és a kongresszus adóreformja és a 2018-ban várható mérsékelt fiskális politika állhat, azonban mindez korántsem éri el azt a hurráoptimizmust, ami 2016-ban Trump győzelmét követően eluralkodott a piacokon. A dollár számára kedvezőtlen tényezők közül eddig viszonylag kevés figyelmet szenteltünk a növekvő amerikai költségvetési hiánynak, amely a Fed monetáris megszorításai közepette várhatóan tovább romlik – mivel a USA egy ikerdeficittel küzdő ország, így kérdés, hogy ki fogja majd ezt a hiányt finanszírozni egy olyan környezetben, ahol a dollár egyre inkább teret veszt. Az eddig Ázsiában, illetve az olajexportőr országok által a jól bevált módon dollárban megképzett tartalékok ugyanis nemcsak hogy nem nőnek, de ezek az országok egyre kevésbé hajlandóak dollárban tartani eszközeiket.

Az Európai Központi Bank a monetáris lazítás kivezetésének irányába tart, látható célja az irányadó kamatlábak normalizálása, és ez erősítheti az eurót.

Feltételezzük, hogy az EU uniós kötvényeket fog kibocsátani, amellyel tovább szűkítheti a periférián található országok papírjainak szpredjeit, illetve ezzel kedvező hatással lehet az EU gazdasági fellendülésének jelenlegi szakaszára is.

Felgyorsulhatnak az események Japánban, ha a szigetország a továbbiakban már tolerálhatatlannak tartja Észak-Korea lépéseit.

Vajon a dollár gyengülésével és a fiskális élénkítő lépésekkel visszatér az infláció a japán gazdaságba?

A Bank of Japan csak úgy lesz képes az eszközvásárlás jelenlegi ütemét tartani, ha a közeljövőben alkalmazza a helikopterpénzt.

A negyedik negyedév lehet a vízválasztó az Egyesült Királyság számára az uniós kilépés kapcsán, miután egyre világosabbá válik mindenki számára, hogy merre tart a folyamat.

A font-dollár keresztárfolyam magasabb szinteken stabilizálódhat újra.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!