A jelenlegi trend szerint a növekvő kereslet szűkülő kínálattal találkozik az újlakás-piacon, hiszen az előző évihez képest 2011 első félévében 25 százalékkal nőtt az új lakások iránti kereslet, aminek köszönhetően már 1463 lakás talált gazdára - ismerette a részleteket Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója. A növekedés ütemét figyelve ez a szám év végére 2800-3000-es nagyságot is elérheti a Cordia elemzői csapata szerint. Annak ellenére azonban, hogy mindez a tavalyi év végéhez képest magasabb értékesítettséget eredményez 2011 végére, a piac még mindig nagyon alacsony teljesítményt mutat, hiszen az év végén realizálható szám is a válság előtti szint 30 százaléka lehet csupán. 2005 környékén viszont évente 11 ezer körül mozgott az eladott új lakások száma - tette hozzá Földi.
Csökkent az új lakások piaca
2011 első félévében a tavaly év végi adathoz képest közel 650-nel kevesebb új lakás található a piacon, összesen 5267 darab. Az átlagos négyzetméterár Budapesten belül 449 ezer forint, viszont megfigyelhető, hogy a lakások 30 százaléka 500 ezer forint feletti négyzetméterárral keres vevőt, miközben a jellemző kínálati ár 360 és 420 ezer forint között mozog.
Tavalyhoz képest a legnagyobb kínálatbővülés az I. és II. kerületben volt megfigyelhető, ami legnagyobb részben az úgynevezett visszajövő lakásoknak köszönhető. Ezek azok az eladások, amelyek még a tulajdoncsere előtt valamilyen okból kifolyólag meghiúsultak. Ezzel szemben kínálatszűkülés tapasztalható VII., VIII. és XX. kerületekben. A legtöbb új projektet első félévben a XI. és XIV. kerületekben találták a Cordia elemzői.
Az új projektek 59 százalékát a garzonok és kétszobás lakások teszik ki, míg a jelenleg kínált lakások 11 százaléka garzon, 37 százaléka kétszobás. Bár ennek kapcsán Földi Tibor megjegyezte, hogy a lakások alapterülete csökkenő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy míg régen a két szobás lakások alapterülete 50-55 négyzetméter körül mozgott, ma már 48 négyzetméteren is kialakítanak 1+fél, vagy akár két szobát is.
Kiszámítható finanszírozási forma a vásárlóknak
A lakáspiac fellendülésének második tényezőjeként jelenik meg a megbízható finanszírozás, ami tavasz óta már megtalálható a piacon. Ez elsősorban a lakástakarékpénztárakon alapul, ahol a hitel alacsony kamatozású, és megtakarítások mellé állami támogatás is jár. Így a konstrukció az egész futamidő alatt kiszámítható költségekkel jár, ráadásul a futamidő vége felé a törlesztőrészletek összege is csökken. Ennek segítségével megvalósítható az is, hogy a vevő közvetlenül a beruházótól vásárolja meg a kiszemelt lakást.
Áfacsökkentés lendíthetné fel az iparágat
Ahhoz azonban, hogy ismét elérhesse a teljesítmény a korábbi, magasabb szinteket, leginkább az áfa-terheket érintő új szabályozásra lenne szükség az iparágon belül. Összehasonlításként, Romániában a 85 ezer euró (kb. 23 millió forint) alatti lakásokat 5 százalékos áfa terheli, míg Lengyelországban a 150 négyzetméternél kisebb területű lakások után 8 százalékos áfát kell fizetni. Ezzel szemben hazánkban az iparágat is érint majd a 2 százalékpontos emelés, amely így 27 százalék lesz. Az év hátralévő részére jellemző lehet, hogy épp emiatt, aki tudja, még ebben az évben megejti a lakásvásárlást.
A Cordia elemzői gárdája szerint az áfakulcs 10 százalékra történő csökkentése, vagy az áfa visszaigényelhetővé tétele jelentős előnyökkel járna a keresletre és kínálatra nézve egyaránt. Ráadásul az lakásépítések számának növekedésével az építőiparban is javulás mutatkozna, valamint az munkahelyteremtő képesség révén az alacsonyabban iskolázott rétegek munkanélküliségi rátája is csökkenne.
Székely Sarolta
mfor.hu
