Meglepő dolog terül ki a Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből: Simor András, Karvalits Ferenc és Király Júlia az alapkamat 100 bázispontos emelése mellett szavazott. Mindez azt jelenti, hogy a jegybank vezetése már emelt volna a kamaton, de a 6 külső tag szavazata döntött a tartás mellett.
Az MNB Monetáris Tanácsa március 23-án az alapkamat 9,5 százalékon tartásáról döntött, azonban a rövidített jegyzőkönyvből kiderül, hogy nem volt ilyen egyszerű a szavazás, mivel a jegybank vezetése egy százalékos kamatemelés mellett érvelt. Ezek után érthető, miért mondta Simor András a döntés után, hogy "számottevő" többség volt a tartás mellett.
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az elmúlt hónapokban a világgazdasági környezet és a növekedési kilátások tovább romlottak, így a korábban vártnál mélyebb recesszióval kell számolni. Rövid távon várhatóan nem lesz érdemi javulás sem a világgazdasági, sem a magyarországi konjunktúrahelyzetben - olvasható a jegyzőkönyvben.
A belföldi makrogazdasági kereslet jelentős visszaesése miatt egyelőre a gyengébb árfolyamszint ellenére sem érzékelhető inflációs nyomás a hazai gazdaságban. Az infláció - változatlan monetáris kondíciók mellett - középtávon a jegybank 3 százalékos célja alá kerülhet, az infláció bizonytalanságát illetően a lefelé és felfelé irányuló kockázatok kiegyenlítik egymást. A tanácstagok úgy értékelték azonban, hogy a jelenlegi árfolyamszint középtávon kedvezőtlenül hathat a magyar bankrendszer portfólió-minőségére.
A nemzetközi pénzügyi zavarok különösen kedvezőtlenül érintették a közép-európai régiót, mindez pedig továbbra is óvatos, kiváró monetáris politikát tesz szükségessé. Többen kiemelték ugyanakkor, hogy a pénzügyi piacokon a likviditási problémák enyhültek az elmúlt időszakban. Egyes tanácstagok ennek kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a hazai devizapiaci feszültségek oldódását az MNB swap műveletei is elősegíthették, mert jelentős mértékű többlet devizalikviditást jutattak a pénzügyi rendszerbe. Egyes tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy rendkívül törékeny a régió gazdasági és pénzügyi helyzete, így továbbra is jelentős mértékű finanszírozhatósági és stabilitási kockázatokkal kell számolni.
Többen kedvezően értékelték, hogy a régió megítélése némileg javult a legutolsó időszakban, ami a CDS felárak korrekciójában is tükröződött. Egyes tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az állampapír-piaci problémák megoldására lenne szükség a hazai pénzügyi piaci helyzet normalizálásához.
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a hosszabb távú kedvező változásokhoz gazdaságpolitikai szempontból elsősorban határozottabb kormányzati lépésekre lenne szükség. Többen ugyanakkor a kamatkondíciók szigorítását javasolták a forinteszközök kockázati felárának tartós emelkedésére hivatkozva. Mások arra figyelmeztettek, hogy a kamatprémium automatikusan emelkedik a külföldi jegybankok kamatcsökkentései miatt. Egyes tanácstagok úgy látták, hogy az MNB kamatpolitikával csak korlátozottan lehet a regionális trendeket befolyásolni. Emellett egy kamatemelés újabb sokkot jelentene a pénzpiaci hozamoknak, ami indokolatlanul súlyosbítaná a belföldi makrogazdasági problémákat, miközben a finanszírozási nehézségek megoldását sem segítené.
Végül a kamat szinten tartását hat tag - Bánfi Tamás, Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona és Neményi Judit - támogatta, míg a 100 bázispontos emelésre szavazott Simor András, karvalits Ferenc és Király Júlia.
