Brexit-hatás: történelmi csúcson zárt a londoni tőzsde


Rekordszinten zárta az évet a Londoni Értéktőzsde (LSE) irányadó FTSE 100-as árfolyamindexe.

A rövidített pénteki kereskedési nap zárásában az LSE-n jegyzett száz legnagyobb piaci tőkeértékű vállalat árfolyammutatója az előző napi záráshoz képest 0,32 százalékos, 22,57 pontos emelkedéssel 7142,83 ponton állt, 14,4 százalékkal magasabban, mint a tavalyi utolsó kereskedési nap végén. Legutóbb 1999-ben fordult elő, hogy a FTSE 100-as éppen az év utolsó munkanapján zárjon rekordon.

Az irányadó londoni részvényindexnek az idén a legnagyobb felhajtóerőt a font gyengesége adta. A FTSE 100-as mutatót ugyanis zömmel olyan nemzetközi óriásvállalatok alkotják, amelyeknek eredménye jelentős részben az exportpiacokon realizálódik, így a font leértékelődése versenyképességi előnyt jelent számukra.

A font a dollárhoz képest 18 százalékkal, az euróhoz képest 11 százalékkal gyengült azóta, hogy a brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.

A referendum napja és a pénteki zárás között a FTSE 100-as index 13 százalékkal erősödött.

A legutóbbi befektetési felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a brit vállalatvezetők a hosszú távú kilátásokat borúlátóan ítélik meg.

A Deloitte üzleti tanácsadó cég e héten Londonban ismertetett negyedik negyedéves felmérésében 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése milyen hatással lesz vállalatuk működésére.

A válaszadók 27 százaléka cége 2017-es kilátásait még kedvezőnek nevezte, 66 százalékuk azonban attól tart, hogy a Brexit kilátása hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol vállalatuk üzleti környezetére.

A Deloitte felmérésébe bevont pénzügyi vezetőknek csak 21 százaléka mondta azt, hogy a mostani időszakot megfelelőnek tartja nagyobb vállalatgazdasági kockázatok vállalására. Ez messze a hosszabb távú átlag alatti arány: a Deloitte grafikus kimutatása szerint a brit vállalati szektor kockázatvállalási hajlama csak a 2008-2009-es pénzügyi válság idején volt gyengébb, mint most. A 2014-ben elvégzett hasonló felmérések idején 70 százalék felett járt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi igazgatói az akkori időszakot megfelelőnek tartották a kockázatvállalás növelésére.

A mostani felmérésben részes pénzügyi vezetőket a Deloitte megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő skálán jelöljék be, mekkora hosszú távú kockázatnak tartják Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. A Brexit átlagos kockázati értékelése 62 pont volt, messze a legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.
 
MTI 

Olvasta már?



hirdetés
881 millió forintot dobott ki a kormány az ablakon?881 millió forintot dobott ki a kormány az ablakon?

Megnyitottuk, változó ideig üzemeltettük, végül a legfrissebb hírek szerint váratlanul bezáratjuk az afrikai országokban megnyitott kereskedőházakat.

.
hirdetés
elrejt
 
.