27 EU-tag közül 25 állam csatlakozott Angela Merkel fiskális paktumához, mely nagyobb költségvetési szigort vezetne be a kontinensen. A paktum összes aláírójának legkésőbb 2013. januárig az államkötvény kibocsátásokba ún. "collective action clause”-t kell beiktatnia, mely megnehezítheti egyes befektetők igyekezetét az átütemezés megakadályozására.
Megállapodás született arról is, hogy fel kell gyorsítani az állandó 500 Mrd. eurós mentőalap felállításának folyamatát. Arról azonban még nincs megegyezés, hogy a meglévő EFSF alap párhuzamosan fusson-e az ESM-mel, mely – amennyiben zöld utat kap – jelentősen növelné az EU "pénzügyi tüzelőerejét". Ez a pont bizonyára a március elejére egybehívott értekezlet egyik legfontosabb témája lesz. Bár Angela Merkel támogatja a javaslatot, saját kereszténydemokrata pártja már ellene szavazott, mivel szerintük ez újabb nagymértékű német hozzájárulást jelentene, több mint 200 milliárd eurós összegben.
Sajnos újfent az egyre elkeserítőbb görög helyzet uralta a csúcsértekezlet napirendjét. Papademosz görög elnököt felháborította az a német javaslat, hogy az EU egy költségvetési biztost állítson, aki vétójoggal rendelkezne az ország adó- és kiadáspolitikája felett. A francia elnök gyorsan közbelépett és kioktatta Merkelt, hogy "szó sem lehet arról, hogy egy tagállamot gyámság alá helyezzenek". A német kancellár elfogadta ezt a tézist, de arra utalt, hogy Görögország egy "speciális eset", mely "speciális felügyeletet" igényel. Németország tehát még egyáltalán nem mondott le erről az opcióról.
Merkel ugyanakkor rendesen befűtött a görögöknek, azt állítva, hogy az ország adósságpályája "abszolút fenntarthatatlan", és hogy további intézkedésekre van szükség a kormány, és nagyobb hozzájárulásra a magánhitelezők részéről. Felmerült, hogy az utóbbiak sokkal alacsonyabb kamatot (4,25 helyett 3,5%) is elfogadnának az újonnan kibocsátott államkötvényeknél, bár ezt még nem tudták megerősíteni.
A görögök lassan kifutnak az időből, az országnak újabb mentőhitelekhez kell folyamodnia, még a március 20-án esedékes 14,5 milliárd eurós törlesztés előtt. A legnagyobb probléma azonban abból áll, hogy még ha a hitelezők bele is mennének egy átütemezési megállapodásba, az sem lesz elegendő a fenntartható államadósság eléréséhez, így várhatóan újabb tárgyalásokra lesz majd szükség.
Görögország tehát továbbra is a pénzügyi szakadék szélén táncol.
Forrás: FxPro
Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés
