5p

Az elmúlt napokban igen komolyan emelkedtek a világon a hosszú hozamok, melyek egy pillanatra megrendítették a világ befektetőinek részvényekbe vetett bizalmát is. A Concorde elemzésében a hozamemelkedés okait vizsgálja.

Az elmúlt napok tőzsdei teljesítményét talán legerőteljesebben befolyásoló esemény az amerikai hozamgörbe szédületes emelkedése volt. A tőzsdei árfolyamokra két hatást gyakorol az emelkedés: egyrészt a részvények értékelését mérsékli, azaz kisebb P/E ráta tartozik egy magasabb hozamkörnyezethez, másrészt az emelkedő hozamokkal párhuzamosan szigorúbb amerikai monetáris politika képe sejlik fel, amely a gazdasági növekedés fékezésén keresztül gyakorolhat elvileg negatív hatást a vállalati profitkilátásokra, áll a Concorde elemzésében.


Az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed az elmúlt heteket jellemző folyamatos kommunikációs offenzívájának, illetve az első negyedéves rosszabb amerikai termelékenység és munkaerőköltség adatainak fényében a befektetők inflációs várakozásai mérsékelten megemelkedtek. Szignifikánsabb volt a változás a monetáris politika várható alakulásának megítélésében: míg a Bloomberg piaci konszenzusa június 1-jén még év végéig egy kamatcsökkentést várt, addig a június 6-án megismételt felmérésben már tartás lett a konszenzus. A magasabb várt kamatpálya felfelé tolta a hozamgörbét. A közelmúltban napvilágot látott adatok alapján az USA konjunktúra közeljövőbeli alakulására javultak a várakozások, míg a hosszabb távú növekedési potenciált lényegében változatlanul ítélik meg a befektetők. Mindezek alapján a drasztikus és ilyen jelentős hozamemelkedésre nemigen találni magyarázatot, ezen felül némely más tényező is szükségeltetett a heves mozgásokhoz. Különösen megnőtt a fix jelzálogkötvények kínálata az USA-ban a második negyedévben, amely csökkenő kereslettel találkozott. A kínálatot az táplálta, hogy sokan váltják át a változó kamatozású jelzáloghiteleiket fixre. A kereslet azonban relatíve gyenge volt, piaci szereplők szerint a kereskedelmi bankok korábbi nagy étvágya eltűnt, illetve vélhetően a távol-keleti jegybankok és stabilizációs alapok is inkább a rövidebb lejáratú instrumentumokat, valamint részben a részvényeket keresik.

Sokan spekuláltak arra, hogy az amerikai nyugdíjalapok a részvényportfoliójukon elért nyereségüket hosszú államkötvénybe forgatják, kvázi realizálva azt a hozamot. Erre eddig nem került sor, a hozamemelkedés pedig a pozíciójuk zárására késztette ezeket a befektetőket. Ezek az okok Samu János, a Concorde elemzője szerint elsősorban a piac pozícionálásának változását takarják. Lehetnek olyan okok is, amelyek hosszabb távon befolyásolják a hozamszinteket, és inkább támogatják, mint kiváltják az ilyen heves ármozgásokat. A nagy jegybankok Amerikán kívül folyamatosan emelgetik az irányadó kamataikat, mely a globális likviditás csökkentése irányában hat. A nagy fizetésimérleg-többlettel rendelkező országok esetében a megtakarítási többletek fokozatos eltűnése a magasabb világ-reálkamatláb irányába mutathat. Erre a folyamatra csak nagyon késleltetett adatokat lehet találni, amelyek még nem állhatnak rendelkezésre, illetve erre utaló sejtéseket, mint pl. az Öböl-országok állítólagos beruházás-emelkedése, a kínai fogyasztás utóbbi hónapokban mért gyorsult növekedési üteme.

Következtetés - részvénypiaci hatások

Samu János szerint a fentiek közül a long piaci pozíciók zárása és a Fed várható politikájának átértékelése lehetett kulcsfontosságú, míg azok a tényezők, amelyek fundamentálisan magasabb reálkamat irányába mutatnak, láthatóan nem, vagy csak mérsékelten változtak. Az USA költségvetési hiányának folyamatos mérséklődése is érv lehet a tartósan magasabb hozamok ellen. A fentiek alapján a Concorde elemzője a kötvénypiaci szakadást inkább a korábbi mesterségesen felértékelt hosszú kötvényárfolyamok neutrálishoz történő korrekciójaként értékeli, vagyis jelenleg azokban a hosszú távú, fundamentális folyamatokban (infláció, növekedés, nagy megtakarító országok fizetésimérleg egyenlege) nem tapasztalható változást, amelyek tartósan magasabb reálkamatláb kialakulását okozhatnák.

Historikusan visszatekintve, az amerikai részvénypiac jelenlegi árazása, 17 körüli PE-vel a mostani hozamkörnyezetben nem tekinthető túlzónak, inkább enyhén olcsónak, de mivel ezek a modellek elég nagy tűrést engednek meg, így ez nem gátolná meg a piacot egy komolyabb esésben. Emellett ha az USA hozamgörve tényleg normalizálódna, tehát emelkedne, úgy a például 6 százalék feletti hozamok már negatívan hatnának a részvények árfolyamára. Azonban a jelenlegi szintet a részvénypiac szempontjából Móró Tamás, a Concorde elemzője még nem tekinti magasnak, így a hozamok ezen szinten történő stabilizálódása hosszabb távon még nem jelentene problémát. Komolyabb veszélyre a Concorde elemzője szerint csak a további heves hozamemelkedés esetén kell számítani.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!