Az utóbbi időszakban a bankok számára az egyik legnagyobb kihívás a forráshoz jutás volt, ugyanis a pénzintézetek már alig voltak hajlandók hitelezni egymásnak. Úgy tűnik, ennek lassan vége, gyorsuló ütemben csökkennek a bankközi kamatok, ami jórészt az állami beavatkozások eredménye.
A múlt héten 40 bázisponttal csökkent a három hónapos dollárhitelek kamata a bankok között, hosszú idő után ez volt az első alkalom, hogy mérséklődött a kamat. Hétfőn aztán újabb 36 bázisponttal csökkent a Libor-ráta, azaz majdnem annyival, mint a múlt héten öt nap alatt, így a három hónapos bankközi kölcsönök kamata a hét elején 4,06 százalékon állt. Az egynapos dollárhitelek kamata 16 bázispontos csökkenés után 1,51 százalékon volt a Brit Bankszövetség adatai szerint, míg a piacon lévő pénz mennyiségét jelző Libor-OIS spread 300 bázispont alá csökkent, amire két hete nem volt példa.
A szakemberek szerint a gyorsuló csökkenés elsősorban annak tudható be, hogy az utóbbi hetekben a döntéshozók mindent megtettek annak érdekében, hogy fokozatosan visszaállítsák a bankok közti hitelezést. Ennek legfontosabb eszköze a jegybankok által a piacra pumpált likviditás, illetve az összehangolt soron kívüli kamatvágás volt október elején. Az elemzők arra számítanak, hogy a következő hetekben fokozatosan fog csökkenni a bankközi hitelek kamata, mivel a központi bankok elárasztják pénzzel a piacokat.
A bankközi hitelezés akkor kezdett befagyni, amikor szeptember 15-én az amerikai Lehman Brothers csődvédelmet kért maga ellen. Onnantól kezdve a világ bankjai nem bíztak egymásban, mivel nem tudták, hogy az a pénzintézet, amelyiknek hitelt nyújtanak, milyen állapotban van.
A hétfői csökkenéshez hozzájárult, hogy az ING biztosítótársaság megállapodott a holland kormánnyal egy 10 milliárd eurós segélyről, aminek hatására a cég részvényei jelentősen drágultak. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke igyekezett megnyugtatni a piacokat, szerinte a bankközi hitelezés fokozatosan fog élénkülni, jó úton halad, hogy néhány héten belül teljesen helyreálljon.
