25 bázispontos kamatcsökkentésre számít az MNB hétfői ülésén Vízkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője, szerinte a bizonytalanság és a forint árfolyamának kilengése miatt egyre nagyobb az esély arra, hogy a jegybank lassít az eddigi tempón.
„Az elmúlt két hétben többször tapasztaltuk, hogy a forint árfolyama nagyobb kilengéseket mutatott az euróhoz képest, az árfolyam mára harmadszor ugrott a 275-ös szint fölé ebben a rövid időszakban. Az egyik, s talán legfontosabb tényező a külső környezet romlása lehet, ami itt elsősorban a hitelpiacok nyugtalanságát jelenti. Bizonytalanságot okozott ugyanakkor az is, hogy a hitelminősítők eurózónás országokat tettek negatív figyelőlistára, sőt, Görögországot a Fitch le is minősítette a jelentős fiskális problémák miatt. Véleményem szerint nagyon megnövekedett az esélye a lassításnak, így az MNB jövő hétfői kamat-meghatározó ülésén 25 bázispontos csökkentést tartok a legvalószínűbbnek” - fejti ki Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
„Rendkívül érdekes lesz az MNB jövő hétfői kamatdöntő ülése, kérdés ugyanis, hogyan látják a tagok a kockázatok változását, illetve mekkora jelentőséget tulajdonítanak azoknak. Várakozásaink szerint az MNB lassít jövő hétfőn, s az alapkamat 2010-ben sem csökken 5,5 százalék alá” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
„A hazai deviza árfolyamát kedvezőtlenül befolyásoló egyik, s talán legfontosabb tényező a külső környezet romlása lehet, ami itt elsősorban a hitelpiacok nyugtalanságát jelenti. Dubajról először november végén érkeztek negatív hírek, miszerint nem tudják törleszteni esedékes adósságukat. Bár végül a viszonylag egyszerű megoldásnak tűnő segítség megérkezett Abu Dhabiból, az esemény mégis alapvető kérdések átgondolására készteti a befektetőket” - fejti ki Vizkelety Péter. Hozzáteszi: „A Dubaj kapcsán veszélybe került hitelek ugyanis bár állami cégekhez kapcsolódtak, de azok nem rendelkeztek állami kezességvállalással, vagy másfajta garanciával, s ennek a ténynek a legtöbb befektető a pénzbőség időszakában még nem tulajdonított komolyabb jelentőséget.”
„Leminősítés sorsára jutott több bank is, ráadásul a régiós pénzügyi szektorral kapcsolatban is érkeztek kedvezőtlen hírek, amelyek leginkább a bankok leírási kötelezettségével kapcsolatos kérdőjelekre világítottak rá. Technikai jellegű hatásként lehet megemlíteni, hogy több befektető az év vége közeledtével esetleg pozíciókat rendez, ám ennek hatása nehezen mérhető” - emeli ki Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
