A vártnak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a kamatot hétfői ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, így keddtől 6 százalékos lesz a hazai kamatszint. Az elemzők szinte kivétel nélkül ezt a döntést várták, a korábbi 50 bázispontos lépések után a jelek szerint lassít a jegybank.
6 százalékra csökken a hazai alapkamat, utoljára 2006 májusában volt ilyen alacsony a jegybanki alapkamat hazánkban - döntött hétfőn a Monetáris Tanács.
A hazai alapkamat nyáron kezdett csökkenni a kockázati étvágy javulásával, először júliusban vágott 100 bázispontot az MNB, majd utána 50 bázispontos lépésekkel haladtak decemberig. 2009 utolsó hónapjában aztán kicsit megbillent a forint árfolyama, így egyre többen figyelmeztettek arra, hogy kockázatos lehet egy újabb fél százalékos enyhítés.
A mai ülésen meghozott döntés véleményünk szerint továbbra sem volt egyhangú, mivel a tanács ”galamb” tagja(i) valószínűleg azt szerették volna elérni, hogy folytatódjon az 50 bázispontos kamatcsökkentési ütem. Ezzel szemben a héja tagok, élükön a feltehetően szintén a 25 bázispontos csökkentés mellett voksoló Simor András jegybank elnökkel azzal indokolhatták a mérsékelt kamatvágást, hogy az elmúlt napokban mind a részvénypiacon, mind a kötvénypiacon olyan jeleket lehetett felfedezni, amely arra utalt, hogy a befektetői bizalom rendkívül törékeny - olvasható az Equilor villámhírében.
Mint ismert, az előző hét második felében a fejlett részvénypiaci indexek és ezáltal a BUX index is jelentősen lefelé korrigált több kedvezőtlen amerikai gyorsjelentés valamint az amerikai kormányzat banki kockázatvállalást korlátozó javaslata miatt. Ezzel párhuzamosan azonnal megindult az átlagostól rizikósabb befektetési eszközök eladási hulláma, amely természetszerűleg érintette a magyar állampapírokat is. A 10 éves futamidejű magyar államkötvény hozamszintje egy hét alatt 20 bázispontot emelkedett az eladásoknak köszönhetően 7,5 százalékról 7,7 százalék fölé.
Az MNB által publikálandó közlemény feltehetően a további kamatcsökkentéseket az ország kockázati megítélésének (CDS felár) alakulásától teszi függővé. Az infláció oldaláról valószínűleg még hosszú hónapokig nem lesz indokolt az alapkamat esetleges szinten tartása, vagy emelése, tekintve, hogy az MNB által relevánsnak tekintett időhorizonton (12-18 hónap) az infláció bőven a jegybanki 3 százalékos célkitűzés alatt alakulhat.
"Tekintve, hogy a mai kamatdöntő ülés eredménye nem keltett meglepetést a piaci szereplők körében, nem várható komolyabb kilengés a magyar pénzpiacon, sem a rövidebb lejáratú állampapírok, sem a forint piacán" - vélekednek az Equilor elemzői. Az Államadósság Kezelő Központ egyébként éppen holnap tartja a 3 hónapos diszkontkincstárjegy következő aukcióját. Az ezen aukción kialakuló átlaghozam mindenképpen irányadó lehet a jövőbeli kamatvárakozásokat illetően, hiszen akkorra a piaci szereplők már ismerni fogják a monetáris tanács közleményét és abban szereplő legfontosabb információkat. A jelenleg érvényben lévő piaci várakozások többsége azzal számol, hogy az alapkamat további 25 bázispontos csökkentések nyomán 5,5 százalékig süllyed az év első felében, mielőtt a második félévben megindulna az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési ciklusa.
A hétfői döntés hátteréről délután háromkor sajtótájékoztatón számol be Simor András, az MNB elnöke, az eseményről természetesen később tudósítunk.
