Hat kormánypárti képviselő nyújtotta be azt a javaslatot, melynek zárószavazása szerda délután lesz a parlamentben. A módosításban szűkítenék a kilakoltatási moratóriummal érintettek körét és határozatlan időre meghosszabbítanák a lakásárverések tilalmát.
Tavaly február óta nem lehet árverezni
Még 2010 februárjában a Bajnai-kormány hozta létre a kilakoltatási moratóriumot, mely első körben két és fél hónapra szólt volna, a választások előtt azonban olyan szigorú árverezési szabályokat hozott a kormány, hogy lényegében ellehetetlenítette a jelzálogjogok érvényesítését. Az áprilisi határidő lejárta előtt lényegében állami felügyelet alá vonták az árveréseket, csak a legszigorúbb feltételek mellett lehetett valakit kilakoltatni.
Az érintett cégek szerint a szabályozás átalakításával gyakorlatilag meghosszabbította a moratóriumot a kormány, hiába volt elméletben lehetőségük az árverésekre, azokkal a feltételekkel szinte senki nem vállalkozott rá, hogy érvényesítse.
A Fidesz már a választások előtt bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén fenntartja a kilakoltatási moratóriumot, végül erre augusztustól került sor, akkortól ismét tilos ingatlanokat árverezni. A tavaly nyáron hozott szabályozás április közepén járt volna le, így az utóbbi hetekben ismét előtérbe került a tilalom feloldása vagy meghosszabbítása.
Szűkítik az érintettek körét
A ma az Országgyűlés elé kerülő javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben csak a lakáshitel-adósokra lenne érvényes a kilakoltatás tilalma. Tavaly augusztus óta ugyanis néhány kivétellel mindenki kedvezményezett volt, akit kilakoltatás fenyegetett. "A széleskörű védelem indoka a pénzügyi-gazdasági válság okozta nagyfokú eladósodottság volt, továbbá az, hogy a tömeges kilakoltatások okozta helyzet az állam által fenntartott szociális intézmények működését sem lehetetlenítse el" - olvasható a javaslat általános indoklásában.
Így ha elfogadják a módosítást, akkor mostantól csak azok élvezhetik a moratórium előnyeit, akiknek nincs másik lakóingatlanjuk, illetve a végrehajtást kérő lakhatását sem lehetetleníti el a lakásban maradásával. Azaz ha valaki megveszi a bedőlt ingatlant lakottan, és nincs másik lakóingatlan a nevén, akkor elvileg kikényszeríthető a kiköltöztetés. Ez nem jelent változást a tavaly augusztusi törvényhez képest.
Új elem azonban, hogy a moratórium meghosszabbítása csak lakáshitel-tartozás miatti követelésekre lesz érvényes, más hitelek bedőlése esetén nem védi az ingatlant a törvény. "Azok a szabad felhasználású hitelek tehát a moratórium meghosszabbításának lehetnek az alapjai, amelyeket lakhatás biztosítására vettek fel, az ún. fogyasztási cikkek vásárlására felvett hitelek viszont nem" - olvasható az indoklásban.
Határidő nélkül
A javaslat értelmében nem lesz új határidő a kilakoltatási moratóriumra vonatkozóan, határozatlan ideig marad fenn a kilakoltatás tiltása. "Tekintettel arra, hogy a moratórium egy hangsúlyozottan ideiglenes, válságkezelő jogintézmény, s a szabályozásnak fokozatosan vissza kell térnie a követelés-érvényesítés általános rendjéhez, a moratórium időszaka alatt szükségessé vált azon adósi csoportok meghatározása, amelyeket az állam a hiteltartozások felhalmozódása okán kíván új életkezdésük érdekében különböző célzott programokkal segíteni" - olvasható a javaslat indoklásában.
"Annak érdekében, hogy időlegesen ne kerüljön sor az érintettek kilakoltatására, a törvényjavaslat rájuk kiterjedően meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot oly módon, hogy annak végső időpontját nem jelöli meg; a törvényalkotó feladata lesz ezért — a szükséges feltételek fennállása esetén — a moratórium megszüntetéséről gondoskodnia" - írják a benyújtók.
Beke Károly
mfor.hu
