A Monetáris Tanács hétfői ülésén 25 bázispontos emelés után 5,5 százalékos a jegybanki alapkamatról döntött. Mindez első ránézésre elég meglepő, azonban a múlt héten több londoni elemzőcég szakemberei is esélyesnek tartottak egy kamatemelést. A novemberi kamatdöntést egyébként befolyásolhatta az MNB most elkészült inflációs jelentése is, mely 2012 végéig vázolja fel a főbb makrogazdasági folyamatokat. A jelentést szerdán ismertetik a nyilvánossággal.
Kamatemelésre egyébként legutóbb 2008 októberében volt példa, amikor a forint védelme érdekében kellett 3 százalékkal emelni az irányadó rátát, hiszen sokan spekuláltak a magyar deviza bukására. Azóta kisebb-nagyobb lépésekben 11,5 százalékról jött le a kamatszint.
A meglepő döntés mögött elsősorban hazánk kockázati megítélésének romlása lehetett, az utóbbi napokban a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt Magyarország ismét a nemzetközi sajtó címlapjára került. Pénteken az egyik legjelentősebb hitelminősítő, a Fitch is kilátásba helyezte a leminősítésünket.
"Az elmúlt hetek eseményeinek tükrében nem mondhatjuk, hogy meglepetés az MNB kamatemelése, hisz a jegybank hónapok óta figyelmeztet, hogy az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás" - emelte ki a döntés után Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.
Az eurózóna perifériás országainak adósság problémáival a nemzetközi környezet kedvezőtlenebbé vált az elmúlt hetekben és itthonról is számtalan olyan hír érkezett, amely rontott az ország megítélésén. A kormány költségvetési politikájának középtávú fenntarthatósága meglehetősen kérdéses, ráadásul az ellenőrzést végző intézményt, a Költségvetési Tanácsot is kiiktatták, ami csökkenti a transzparenciát, fokozza a bizonytalanságot. Az államadósság pálya fenntarthatóságával kapcsolatban további negatív hír volt a magánnyugdíjpénztári vagyon felélése is. A kockázati felárakban a piac a Monetáris Tanács várható átalakítását is elkezdte beárazni, a jegybanki függetlenség sérülését nem díjazzák a befektetők.
Ezek a hírek a kockázati mutatók hirtelen romlásához vezettek a közelmúltban. Az állampapírpiaci hozamok megugrottak, az államadósságot csak jelentősen drágábban finanszírozzák a befektetők és különösen aggasztó, hogy a hosszabb lejáratok esetében is 100 bázispont körüli emelkedést láthattunk. Az EUR/HUF árfolyam ismét a 280-as szint közelébe ugrott, és rendkívül törékenynek tűnik.
A kockázati mutatók alakulásán túl az inflációs folyamatok sem adtak okot a nyugalomra. A legfrissebb Inflációs Jelentés számai vélhetően azt mutatják, hogy az előrejelzési horizonton célérték feletti drágulással kell számolnunk. Az emelkedő inflációban közrejátszanak a dráguló nyersanyagárak, de a kormány költségvetési politikája, a válság adók áthárítása is felfelé hajtja az árakat. Az emelkedő inflációra meglehetősen rossz kormányzati válasz lenne az inflációs cél módosítása, hisz ez ismételten hitelességi veszteséget jelentene, a finanszírozási költségek megdrágulása bőven meghaladná a vélt pozitív hatásokat.
"Az inflációs folyamatokat alapul véve úgy gondoljuk, hogy nincs szükség hirtelen jelentős kamatemelésekre, azonban a piaci helyzet romlása, a gazdaságpolitikánk kiszámíthatatlansága eredményezhet olyan helyzetet, amikor az MNB lépéskényszerbe kerül" - teszi hozzá a Budapest Alapkezelő szakembere.
Az inflációs jelentés mellett hatással lehetett a tanács döntésére hazánk kockázati megítélésének romlása, illetve a forint gyengülése, melyek az utóbbi napokban főleg a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt erősödtek fel. Éppen ezért a szokottnál is érdekesebb lehet majd Simor András jegybankelnök délutáni sajtótájékoztatója, melyen ezek a témák is szóba kerülhetnek. Az eseményről az mfor.hu később beszámol.
mfor.hu
