Az amerikai piacokon, az ősz folyamán szinte nem volt olyan hét, amikor ne dőlt volna meg valamilyen csúcs. Ráadásul az erősödés gyakorlatilag említésre méltó visszaesés nélkül zajlott. Korábban soha nem volt egyhuzamban ilyen hosszú időszak, amely 3 százalékos vagy azt meghaladó korrekció nélkül történt volna. A pesszimisták viszont időről megszólaltak a nagy menetelés során is, és felhívták a figyelmet arra, hogy a részvénypiacon kialakult árak a várható hozamok függvényében is túlzóak.
Az év végén számos szakértő készített értékelést, amelyben összegezték az előttünk álló év kockázatait. Ezekből az derül ki, hogy a piacokon meglehetősen sok olyan veszély van, amelyek akár komoly visszaesést is eredményezhetnek az árakban.
Búcsú az olcsó hitelektől
A legfontosabb ezek közül, hogy előbb-utóbb világszerte véget ér a mértéktelen ingyen pénz időszaka. Az amerikai jegybank, a Fed már 2017-ben döntött arról, hogy a korábbi kötvényvásárlási programja során kibocsátott pénzeket szép lassan visszavonják a piacról, igaz a mérleg leépítése jóval lassabb, mint ahogy a pénzt "kibocsátották". Az Európai Központi Bank (EKB) ugyanakkor decemberben még meghosszabbította a QE programját, igaz a vásárolható kötvények mennyiségét lecsökkentették. A piac azonban már elkezdte árazni a mennyiségi könnyítés kivezetését, és az EKB vezetői is utaltak arra, hogy akár a tervezett - szeptemberi – időpontnál előbb véget érhet a program. Hasonló a helyzet Kínában is, ahol az állami bankok próbálnak piaci alapon hitelezni, és a kamatokat is óvatosan emelni kezdték. Mindez azzal járhat, hogy a decemberben felfele indult kötvényhozamok tovább növekednek. Ez viszont a részvénypiacokról vonhat el tőkét, megindítva a lejtőn az indexeket.
A Bitcoin lufi kidurran
Noha papíron nem kellene, hogy nagy galibát okozzon, van, aki szerint komoly kockázatot jelenthet a tavaly elképesztő mértékben dráguló kriptovaluta árfolyamának esése. A Bitcoin kapitalizációja ugyan még nem éri el az amerikai nagyvállalatok szintjét, így az árfolyam összeomlása korlátozott hatással kellene, hogy járjon.
A helyzet azonban ennél jóval összetettebb, hiszen nagyon sokan spekulálnak – nem csak a Bitcoin esetében – részben hitelből, amikor csak a termék értékének viszonylag kis százalékát (1-20%) kell letétként kifizetni. Ilyen esetben az esés hatása multiplikatív, vagyis jóval nagyobb hatása lehet, mint amire elvileg számítani lehet. Arról nem is beszélve, hogy ha az ügyfelek a számláik értékénél nagyobbat buknak, és azt nem fizetik be, akkor azt a brókercégeknek kellene finanszírozni, ami egy komoly összeomlás esetén valószínűsíthetően számos céget roppantana meg, ez pedig az egész pénzügyi közvetítő rendszerre komoly hatással lenne.
A Bitcoin egyébként a december közepéig tudott elképesztő ütemű erősödést felmutatni, azóta ha lépcsőzetesen is, de lefele tart az árfolyama.
Rekordszintű hitelállomány
Noha Európában – így Magyarországon - ez a kérdés még nem fenyegető, az USA-ban egyre komolyabban foglalkoztatja a közgazdászokat a megnövekedett hitelállomány. A lakosság esetében a hitelállomány immár meghaladja a 2008-as válság előtti szintet, igaz a szerkezete most másképpen alakul. Mellettük azonban köszönhetően a több éve tartó konjunktúrának és az alacsony hitelkamatoknak, a vállalatok is egyre inkább eladósodtak. Amíg a gazdaság az eddigi tempóban dübörög, addig vélhetően a hitelek nagy részét az adósok vissza fogják fizetni. Ha azonban a konjunktúra megtörik vagy komolyabb kamatemelés következik, annak következtében komolyan megugorhat a nemteljesítő hitelek aránya.
Túlértékelt részvények
A 2017-es év egyértelműen a technológiai részvényeké volt, a szaksajtóban a cégek neve alapján FAANG (Facebook, Apple, Amazon, Netflix, Google) néven emlegetett IT részvényekkel kapcsolatban megjelent elemzése ugyanis egyre kevésbé derülátók. Az elfordulás pedig az év végén már látszódott a piaci teljesítményekben is, hiszen a technológiai papírok árfolyama már nem tudott az év végén újabb csúcsokat dönteni.
A papírok iránti lelkesedés többek között azért mérséklődött, mert mind több szakértő véli úgy, hogy a mostani szinteken már túlértékeltek a részvények. Persze a FAANG csak a jéghegy csúcsát jelenti, több olyan elemzést is publikáltak nagy befektetési bankok, amely szerint ez az egész piacra jellemző.
Kérdőjelek az amerikai belpolitikában
Ugyan sokan csak legyintenek rá, de az év végén úgy tűnt, hogy Donald Trump egyre több bizalmi embere kerül bajba, a különleges státusszal rendelkező ügyész ugyanis egyre több bizonyítékkal rendelkezik az adminisztrációban szerepet vállaló emberek – tiltott és eltitkolt – orosz kapcsolatairól. Egyesek szerint az ügyész, Robert Mueller, akár még az elnökig is eljuthat, és az ő megvádolása (impeachment) egyelőre felmérhetetlen következményekkel járhat.
Észak-Korea és a geopolitikai válságok
A politikai színtéren egyértelműen az észak-koreai rezsim került reflektorfénybe, az ország vezetője, Kim Dzsongun atompolitikája és a szomszédait fenyegető agresszív fellépése könnyen harci cselekményeket válthat ki. Miután Kína és Oroszország is csak félszívvel támogatja az USA, Japán és Dél-Korea törekvéseit, így nehéz megjósolni, hogy mi történik, ha az ottani helyzet eszkalálódna.
Nem a koreai színtér ugyanakkor az egyetlen, ahol fenyegető válsággóc látható. A Közel-Keleten ismét pattanásig feszült a helyzet, ráadásul több színtéren is. Egyrészt Trump lépése igen szerencsétlen volt, amellyel kvázi elismerte Izrael fennhatóságát Jeruzsálem felett. Másrészt Szaúd-Arábia és Irán viszonyában is puskaporos a hangulat. Ezt tetézik a napokban Iránban kirobbant megmozdulások. Arról nem is beszélve, hogy Szíriában továbbra sem sikerült a háborút lezárni. Ezek mellett inkább csak cicaharcnak tűnik a NATO, illetve az Európai Unió és Oroszország feszült viszonya. A probléma az, hogy évek óta nem volt ennyi és ilyen kiélezett feszültség, amely katonai összecsapásokkal fenyegetne. Így ezek is kihathatnak a piacokra.
Tovább is van, mondjam még
A piaci szakértők számos más tényező mögött is látnak kockázatokat, így például fenyegetőnek tartják azt is, hogy tovább gyengül a dollár az euróval szemben, ahogy azt is, ha a történelmi mélypontra került piaci volatilitás (amelynek amerikai mutatója a VIX index) hirtelen meglódulna.
Az sem mellékes, miként alakulnak a szabadkereskedelmi társulások, amelyek közül Trump az észak-amerikai megállapodást, a NAFTA-t (North American Free Trade Agreement) szeretné felmondani. Ez azonban az érintett országok közül nem csak Kanadának és Mexikónak okozna gazdasági károkat, de az elemzések szerint az Egyesült Államoknak is.
A fentieken túl Deutsche Bank decemberben közzétett elemzése olyan tényezőket is potenciális veszélyként azonosít, mint a Brexit, a német vagy az amerikai infláció erősödése. Ezeken túl a telített munkaerőpiac miatti bérnövekedés, a tavaszi olaszországi választások, vagy éppen a számos helyen (Skandinávia, Kanada, Ausztrália, Kína) kialakult ingatlanpiaci buborékok kidurranása is olyan kockázat, amelynek komoly kihatása lehet akár globálisan is.
mfor.hu
