4p

Ha a kormány nem veszteget el több mint két évet a szabadságharc jegyében, és korábban meglépi azokat az intézkedéseket, melyek nyomán most 7 éve nem látott mélypontra süllyedt a 10 éves kötvények hozama, összesen közel 260 milliárd forintot spórolhattunk volna. Mfor.hu-háttér.

Matolcsy október 17-én, szerdán jelentette be a második egyenlegjavító csomagját, melynek hatására elsőként a piacok megijedtek, ahogy az a forint euróval szembeni árfolyamán is meglátszott, ám végül az optimizmus kerekedett felül (legalábbis a deviza- és a kötvénypiacon). Aztán csütörtökön következett az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3, 5 és 10 éves állampapír aukciója, ahol bebizonyosodott, a piaci szereplők most már elegendőnek vélik a két októberi csomagot ahhoz, hogy jövőre az államháztartásunk hiánya biztosan 3 százalék alá csökkenjen.

Az ÁKK aukción végül drasztikusan zuhanó hozamok mellett a 3 és 10 éves papírokból a tervezettnél többet adott el. A hároméves papírok átlaghozama éves, az 5 éveseké 2,5 éves mélypontra esett, a 10 évesek esetében pedig több mint 7 éve, vagyis 2005. szeptember 29-én tartott aukción sikerült a mostaninál alacsonyabb átlaghozam mellett eladnunk a kötvényeket. Így minden átlaghozam az aktuális 6,5 százalékos jegybank alapkamat szintje alá került, és mindezt 6,6 százalékos infláció mellett.

A 10 éves papírok hozamának hét éves mélypontja igen szép teljesítmény, még akkor is, ha a nagy jegybankok monetáris lazításai komoly hátszelet biztosítanak a hozamesésnek. A csütörtöki aukció - még ha nem is erős kereslet mellett - és a másodpiaci folyamatok a forint árfolyamával párhuzamosan azt mutatják, hogy komoly megtakarítással díjazza a piac a hiteles gazdaságpolitikai célokat és lépéseket. A most októberben összesen bejelentett több mint hétszáz milliárd forintos kiigazítás végre konkrét és megvalósítható lépéseket tartalmaz (legalábbis jelentős részben) nem úgy, mint amikor a kormány nyár elején a munkahelyvédelmi akció terv forrásaiként leginkább három Matolcsy-varázslattal állt elő.

Tettünk egy gondolatkísérletet arra, milyen összeget takaríthattunk volna meg az elmúlt két évben, ha a kormány már 2011 januárjára hiteles gazdaságpolitikai célokat és lépéseket tesz, amiknek hatására már akkor el tudjuk érni ezeket a hozamszinteket.

2011 január óta közel 260 milliárdot spóroltunk volna

Ha a kormány tegyük fel már 2011 januárjában megteszi a mostani lépéseket, és a piac a mostani hozamszintekkel díjazza azt, akkor a 2011 január eleje óta értékesített diszkontkincstárjegyeken és államkötvényeken összesen 258,3 milliárd forintot tudtunk volna megtakarítani 2011 és 2022 között. A különböző hozamidejű papírokra lebontva látszik, hogy a legnagyobb összesített veszteség értelemszerűen a hosszabb papírokon keletkezett, mivel azok után több éven keresztül fizetjük a magasabb kamatokat.

Mivel, ahogy azt fentebb említettük, ez a teher teljes futamidőre vetített összesített többletköltség, ezért az összeget évekre lebontottuk, vagyis megnéztük, hogy a 2011 januárja óta kibocsátott magyar adósságpapíron mennyi többletkiadásunk van, illetve lesz a következő években. Ez alapján idén 31,1 milliárd forintos tényleges plusz kamatkiadása keletkezik a kormánynak, jövőre pedig 59 milliárd forint. (2011-re annak köszönhető a nyereség, vagyis a mínuszos eredmény, hogy csak három hónapos kincstárjegyek jártak le, ezek hozamai viszont több aukció esetében alacsonyabb volt a jelenleginél.)

Tehát, ha a kormány  megalapozott intézkedésekkel és tervekkel már 2011 januárjára el tudja érni a mostani hozamszinteket, akkor jövőre 59 milliárd forint mindenképpen a büdzsében maradt volna. Ez pedig az elmúlt két hétben bejelentett két Matolcsy-csomag esetében azt jelenti, hogy például nem kellett volna ilyen nagy mértékben (10-ről 27 százalékra), vagy semennyire sem megemelni a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulást, melyből 40 milliárd forintot remél a kormány. De akár a tanárok béremelését is végre lehetett volna hajtani az előzetes ígéreteknek megfelelően. Ez bár 73 milliárd forinttal terhelné a büdzsét, Matolcsyék nem számoltak a béremelésből befolyó adókkal és járulékokkal, vagyis nagyjából 40 milliárddal, így a béremelés ténylegesen megközelítőleg 33 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!