Már a keddi nap is rossz hangulatban zárult az amerikai tőzsdéken azok után, hogy a philadelphiai Fed elnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte a közelmúltban meghirdetett QE3 kötvényvásárlási program nem segít érdemben a gazdaságon. Önmagában egy ilyen nyilatkozat még nem lenne probléma, de Charles Plosser szavai arra utalnak, hogy már most, a program meghirdetése után két héttel sem egyértelmű az álláspont a Fed igazgatótanácsában. Ez pedig a későbbiekben is okozhat súrlódásokat.
A szerda aztán ismét az európai problémák jegyében telt, a befektetők megint Spanyolország és Olaszország miatt kezdtek el aggódni. A spanyolok esetében napok óta arra vár mindenki, hogy mikor jelentik be hivatalosan, hogy mentőcsomagot kérnek, azonban erre eddig nem került sor. A pletykák szerint ennek oka, hogy a kormány a jövő héten publikálja majd friss költségvetési terveit, és azokkal a kezében szeretne hivatalosan is segítségért folyamodni. Addig viszont marad a bizonytalanság, ami a mai nap esését is okozta a piacokon.
A spanyolok mellett ismét egyre többet suttognak arról, hogy Madrid után Róma lehet a következő a segélyezési listán. Emellett az sem tett jót a hangulatnak, hogy Görögországban több szakszervezet ma egésznapos sztrájkot tartott, ami a nyáron megválasztott új kormány első komoly próbatétele volt. Pedig a görögök továbbra sincsenek biztonságban, hiszen éppen a hétvégén szivárgott ki, hogy az EU-IMF-EKB trojka a korábban jelzettnél kétszer nagyobb lyukat talált a költségvetésben. A nemzetközi szervezetek épp a napokban vizsgálódnak Athénben, majd ennek függvényében döntenek a hitelcsomag további részeinek folyósításáról. Ha kedvezőtlen döntés születik, akkor a hírek szerint Görögország már októberben kifogyhat a pénzből.
A feszültségek a kötvénypiacon is éreztették hatásukat: a spanyol tízéves másodpiaci hozam ismét a veszélyzóna aljaként emlegetett 6 százalék fölé emelkedett, holott reggel még csak 5,7 százalékon jegyezték a kötvényeket, míg az olasz tízévesek hozama a reggeli 5,2 százalékról 5,3 százalék fölé emelkedett.
A fent vázolt problémák miatt komoly ütést kaptak a vezető nyugat-európai tőzsdék: nem sokkal a zárás előtt a londoni FTSE index 1,65 százalékkal állt keddi értéke alatt, míg a frankfurti DAX 1,93 százalékos mínuszban volt. Párizsban 2,47 százalékkal esett vissza a CAC 40, miközben az olasz tőzsde 3,41 százalékot, a spanyol index pedig 3,84 százalékot zuhant.
A hazai részvénypiac a fentiek ellenére viszonylag olcsón megúszta a mai napot, szokás szerint most is az OTP volt leginkább érzékeny a nemzetközi hangulatra. A BUX index végül 1,35 százalékkal tegnapi értéke alatt 18 418 ponton fejezte be a napot, a 7,2 milliárd forintos forgalom ma sem volt kiemelkedő. A legnagyobb hazai kereskedelmi bank papírjai 3,06 százalékos esést követően 3800 forintot értek, míg a Mol 0,43 százalékos mínuszban tudott zárni, így 18 400 forintba került. A Magyar Telekom 425 forintos szintje minimális emelkedést jelentett, míg a Richter 38 335 forintos árfolyama 1,96 százalékos mínuszt jelentett.
A devizapiacokon is érződött az eurózóna miatti aggodalom, hiszen az euró 0,4 százalékkal gyengült a dollárral szemben, így a hét elején még 1,30 feletti euró/dollár keresztárfolyam délutánra 1,2850 környékére esett vissza. Az euró gyengülése a forintot is magával rántotta, a magyar fizetőeszköz 285,48-ig gyengült a közös valutával szemben, ami háromhetes mélypontot jelent. A dollár ellenében 222,19-ig estünk, míg a svájci frank 236,25 forintba került.
Beke Károly
mfor.hu
