7p

"Egyetértek azzal, hogy a magyar piacot élénkítsék a nyugdíjpénztárak befektetéseivel, azonban jelenleg ennek nem látom a feltételeit" - nyilatkozta az mfor.hu-nak Benczédi Balázs, az ING Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Szerinte ahhoz, hogy az előírt mértékű magyar eszköz lehessen a portfóliókban, egy jobban működő részvény- és kötvénypiacra lenne szükség.

Az utóbbi két évben többször változott a törvényi szabályozás a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban: először legalább 40 százalékos részvénykitettséget írtak elő, majd legutóbb a külföldi eszközök részarányát maximálták. Ön szerint jó irányba halad a rendszer?

Nem tartom  igazán jó lépésnek, hogy a pénztárakat ilyen nagy mértékben a magyar piac felé tereljék. Szerintem a diverzifikáció igenis hasznos lehet, sok pénztárat kihúzott a bajból például, hogy euróban denominált eszközeik voltak, melyek ellensúlyozták kicsit a forint gyengülése miatti veszteséget. A mostani módosítás után elég egy apró probléma a magyar piacon, vagy csak annyi, hogy nem tudunk lépést tartani a nemzetközi piacokkal, máris megérzik a pénztári portfóliók. Egyelőre nem látszik tisztán a magyar piac jövője, hiszen a hosszútávú bizalom továbbra sincs meg, a kötvénykibocsátások nem haladnak olyan ütemben, mint a válság előtt. Remélem, hogy ez a változás nem fog balul elsülni, nem tudom, ki vállalná egy esetleges kudarc felelősségét.

A változás azt jelenti, hogy a pénztáraknak külföldi részvényeket kell majd eladniuk, hogy magyar eszközöket vegyenek?

A növekedési portfóliók esetében az átállási határidő 2010. novembere, ami azt jelenti, hogy a legtöbb pénztárnak nem kell részvényeket eladnia, de nem is vehet. Nálunk például úgy látszik, hogy a befolyó új pénz elég lesz arra, hogy felhíguljon annyira a portfólió, hogy megfeleljünk a követelményeknek.

Azon már elgondolkodtak, hogy mi lehet majd az a magyar eszköz, amibe a pénztárak fektethetnek?

Ez jó kérdés, hiszen Magyarországon az állampapír és a négy vezető részvény az, ami szóba jöhet. Egyébként maga az ötlet jó, hogy a magyar piacot élénkítsük, csak ahhoz kéne több magyar tőzsdei vállalat, ami elég nagy, elfogadható számokkal rendelkezik, amibe érdemes befektetni, vagy kéne egy jól működő kötvénypiac. Jelenleg egyik sem valósul meg, ezért vagyok én kicsit szkeptikus az átállással kapcsolatban.

Többször érte már az a kritika a magyar részvénypiacot, hogy viszonylag kicsi a likviditása, már kisebb összeggel is komoly mozgásokat lehet elérni. Ez nem lehet probléma a pénztáraknak?

Nem jó, ha nagy a volatilitás, a befektetések szempontjából az a jó, ha stabil egy piac. De nem is elsősorban a volatilitással van a gond, hanem azzal, hogy nincs papír, amibe fektetni lehetne. Emellett bizonytalan a helyzet, nem látszik egy olyan háttér, ami mellett az ember azt tudná mondani, hogy nyugodt szívvel fekteti be a pénzt.

A tavalyi nagy veszteségek után az utóbbi hetekben már arról lehetett hallani, hogy a több pénztár is ledolgozta hátrányát és pozitív hozamokat produkált. Az ING ezen belül is kifejezetten jól teljesített. Mi a titkuk?

A legnagyobbak közül gyakorlatilag egyedül tudtuk megcsinálni, hogy az idei év első kilenc hónapjában mindhárom portfólióban a legjobb háromban vagyunk. Ráadásul a növekedési portfólióban sikerült ledolgozni a tavalyi tetemes veszteséget, így már pozitív a hozam 2008. januárja óta. Ez jórészt annak volt köszönhető, hogy következetesen ragaszkodtunk a 2007-ben kitalált hosszútávú stratégiánkhoz. Akkor még arról volt szó, hogy legalább 40 százaléknyi részvénynek kell lennie a portfóliókban, mi 2008 januárja után fokozatosan töltöttük fel részvényekkel a portfóliókat, így ahogy esett a piac, folyamatosan olcsón tudtunk vásárolni. Tehát mi magas részvényhányaddal végigültük a tőzsdék esését, és ez most fizet. A számok mutatják, hogy jó stratégiát választottunk, nem játszottunk rövidtávon, nem akartuk a rövidtávú mozgásokat kihasználni és nem ijedtünk meg. Ez egy hosszútávú játék, nem egy-két évben kell gondolkodni, a nyugdíjmegtakarítás 15-20 év átlagosan.

Akkor fogalmazhatunk úgy is, hogy szerencséjük volt a startégiájukkal és pont jókor kezdtek részvényeket vásárolni?

Abszolút. Volt olyan versenytársunk, aki 2008 január elsején egy csapásra átállt a 40 százalékos részvénykitettségre, és komoly veszteségeket szenvedett el a piacok esése miatt. Mi folyamatosan vettünk, amikor esett a piac, tehát a mi átlagárunk sokkal jobb lett.

Meddig tarthatnak ezek a magas hozamok, amit amiket az első három negyedévben sikerült elérni a pénztáraknak?

Ez egy nagyon extrém piaci környezet, amikor ilyen 20-30 százalékos kilengések vannak pozitív és negatív irányban, mint jelenleg. Ha jön egy negatívabb hangulat, akkor a részvények valószínűleg esni fognak, tehát az alacsonyabb részvénykitettség valószínűleg segíthet a pénztáraknak, abban viszont nem vagyok biztos, hogy akkor jól fognak járni a magyar kötvénybefektetésekkel.

Készülnek erre a negatív fordulatra? Nyár eleje óta mindenki korrekciót vár, de az csak nem akar megérkezni a piacokra.

Az az érzésem, hogy most mindenki a korrekcióra vár. Mi rövidtávon nem gondoljuk azt, hogy nagy mértékű korrekció jönne, én inkább azt látom, hogy még talán néhány hónapig eltarthat ez az őrület. Ez minket is meglep, hiszen a mögöttes okait nem nagyon látjuk azon túl, hogy nagyon sok pénz van a rendszerben. Sok gazdasági adat javult az utóbbi hónapokban, de még mindig vannak olyan meghatározó számok, mint például a munkanélküliség, melyek aggodalomra adhatnak okot. Kíváncsian várom a jövő év első-második negyedévét, hogy hogyan fognak alakulni a számok. Addig ez a mostani rally még kitarthat, mert a piacon lévő pénzmennyiség olyan keresletet teremt, ami nem engedi leesni a piacot, ráadásul a nagy befektetési házak még csak most kezdenek optimisták lenni azok után, hogy eddig az Armageddont várták. Én nem gondolom, hogy komoly esés jönne, sokkal inkább azt látom, hogy még egy kicsit mehet felfelé a piac.

Akkor nem számít arra, hogy a következő hónapokban a javulást látva a világ jegybankjai elkezdenék kivonni a pénzt a piacról?

Eddig csak Ausztráliában volt példa kamatemelésre, de ott az erős gazdaság miatt más a helyzet. Én egyelőre nem látom azt, hogy a következő egy-két hónapban akár az amerikai akár az európai jegybankok kamatot emelnének. Ez a pénz egy darabig még a rendszerben fog maradni, talán majd jövőre lehet arról szó, hogy elkezdjék emelni a kamatokat. Azt látjuk, hogy az infláció egyelőre nem okoz problémát, így nem indokolt a monetáris szigorítás.

Többször elhangzott az a csalódott vélemény a pénztárakkal kapcsolatban, hogy a tízéves hozamok sem alakultak úgy, ahogy azt 1997-98-ban várták.

Mindig ki lehet választani egy olyan tízéves időszakot, amikor az ember a saját elméletét be tudja bizonyítani, de a nyugdíjbefektetés ennél hosszabb távú dolog. Ennek a rendszernek időt kell adni. 1997 után az első hat-hét év statikus volt, hiszen minden pénztár magyar kötvényben volt többnyire, a részvényhányad 15-20 százalék volt átlagban, gyakorlatilag egy kötvénybefektetés volt a nyugdíjpénztár. Pont a 2007-es változások adtak volna nagyobb teret annak, hogy egy jó vagyonkezelő komoly hozzáadott értéket adjon a dologhoz.

Holtzer Péter nyilatkozta még idén tavasszal, hogy a pénztárak szempontjából az sem jó, ha folyton visszaléphetnek az ügyfelek az állami rednszerbe, hiszen így kiszámíthatatlan a nyugdíjrendszer. Mi a véleménye erről?

Abszolút egyetértek Péterrel. A nyugíjpénztári rendszer egy fix, hosszútávú, stabil dolognak kéne, hogy legyen, ehhez képest folyamatosan változik a jogszabályi környezet. Szerintem is kellenek a változások, alkalmazkodás a környezethez de azt nem látom bizonyítottnak, hogy az utóbbi két év folyamatos változtatásai előbbre vitték volna a rendszert. Talán az segíthetne valamennyit, ha a pénztárak közötti átlépés lehetőségét valamennyire szigorítanák és az ebből fakadó volatilitás csökkenne.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!