5p

Egyetlen magyarországi ingatlanalap sem jelezte, hogy likviditási problémái lennének, a Felügyelet felfüggesztése csak megelőző lépés volt, hogy elkerüljük a még nagyobb bajt - mondta el Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke egy hétfői sajtótájékoztatón.

Egyetlen magyarországi ingatlanalap sem jelezte, hogy likviditási problémái lennének, a Felügyelet felfüggesztése csak megelőző lépés volt, hogy elkerüljük a még nagyobb bajt - mondta el Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke egy hétfői sajtótájékoztatón.

A PSZÁF pénteken tíz napra felfüggesztette az ingatlanalapok befektetési jegyeinek értékesítését és visszaváltását, miután az utóbbi hetekben 114 milliárd forintnyi tőkét vontak ki, ami az alapok teljes vagyonának közel harmada volt - hangzott el a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) és a PSZÁF-nak közös sajtótájékoztatóján. A szakemberek szerint az átmeneti problémát az okozta, hogy a befektetők többsége nincs tisztában az ingatlanalapok jellegével, ezt akarják most megváltoztatni.

"Ez a tíz napos felfüggesztés leginkább arra szolgál, hogy az alapkezelők informálni tudják a befektetőket, illetve kisebb változtatást hajtsanak végre a kezelési szabályzatukban. Akik ezt megteszik, akár már a tíz nap letelte előtt visszatérhetnek a piacra" - mondta el Farkas István, a PSZÁF elnöke. A változtatásokhoz a Felügyelet egy mintaszöveget dolgoz ki, amit az alapkezelők rendelkezésére bocsát, ezzel segíti őket, hogy minél előbb helyreálljon a működésük. Farkas István hozzátette: az ingatlan egy sajátos eszköz, hosszútávú befektetés, ezzel pedig sok ügyfél nem volt tisztában.

A szervezet elnöke szerint a piac fegyelmezetten vette tudomásul a döntést. "Korábban nem volt egyeztetés, csak konzultáció. A Felügyelet egyedül hozta meg ezt a határozatot, nem is kellett kikérni a piac szereplőinek beleegyezését" - magyarázta a döntés körülményeit Farkas István.

A PSZÁF elnöke szerint a döntés továbbra is a befektetőké lesz, a Felügyelet szerepe csak annyi, hogy minden lehetséges információt megadjon, ezzel megkönnyítse a döntéshozást. Hozzátette azt is: nem volt egyetértés a szakmán belül a határozat meghozatala előtt, de kommunikáltak a BAMOSZ-szal. „A döntés oka nem a lividitáshiány volt, a piac még mindig likvid, ezzel a lépéssel csak a nagyobb bajt akartuk megakadályozni, nem lenne jó, ha az alapoknak kényszerből kellene eladniuk ingatlanjaikat” – vázolta a döntés hátterét Farkas István.

A hazai ingatlanbefektetési alapokban mintegy 400 milliárd forintnyi befektetés volt, ennek közel harmadát vonták ki októberben a befektetők - emelte ki Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke a sajtótájékoztatón. Véleménye szerint a tőkekivonás egyik oka az volt, hogy az MNB kamatemelése után a kereskedelmi bankok is agresszív kamatversenybe kezdtek, így sok ügyfelet csábítottak el az ingatlanalapoktól. Hozzátette: más országokban bevett gyakorlat, hogy hosszabb-rövidebb időre felfüggesztik az ingatlanalapok befektetési jegyeinek kereskedelmét, Németországban például jelenleg is erre láthatunk példát.

"Eddig az volt a jellemző, hogy a befektetők három-négy nap alatt a pénzükhöz jutottak az ingatlanalapokból, holott a törvény szerint a kifizetésre kilencven napjuk lenne a szolgáltatóknak" - mondta el Szalai Sándor. Farkas István szerint éppen ezen szeretnének változtatni, a jövőben az a céljuk, hogy a kilencven napos határidő legyen az alap, és a kezelő csak akkor fizetne hamarabb, ha megteheti.

A problémát az okozta, hogy az ingatlanalapok pénzük csak egy részét (mintegy 40-50 százalékát) tartják ingatlanban, a többit valamilyen likvid eszköz formájában fektetik be. Ez azért van, mert az ingatlanokat csak hosszú idő alatt tudják értékesíteni, így a likvid állományból fizetik ki azokat, akik gyorsan a pénzükhöz akarnak jutni. Ha viszont tömeges tőkekivonás indul el, mint most, akkor az alapkezelők nem mindig tudnak eleget tenni a fizetési kötelezettségüknek.

A probléma megoldásán a kormány is dolgozik, a Pénzügyminisztérium hétfőn nyújtott be egy törvénymódosítást, melyben a nyíltvégű (bármikor kiváltható) ingatlanalapok számára lehetővé teszi, hogy zártvégűvé alakuljanak, azaz a befektetők csak egy előre meghatározott időpontban jussanak a pénzükhöz. Emellett a tervezet azt is megengedné, hogy az alapkezelők kérhessék a PSZÁF-tól, hogy 180 napra függessze fel a befektetési jegyek visszaváltását. Farkas István ezzel kapcsolatban elmondta: a Felügyeletet egyetlen piaci szereplő sem kereste meg ilyen kéréssel egyelőre.

A PSZÁF elnöke azt is elmondta: dolgoznak azon, hogy hosszútávon megoldják a problémát, de ez nagy munkát fog igényelni. Farkas István hozzátette: folyamatosan figyelik a piacot, azért pénteken került sor a felfüggesztésre, mert az utolsó öt napban gyorsult fel a tőkekivonás. "Semmilyen körülmény nem kényszerítette a Felügyeletet a felfüggesztésre, egyetlen ingatlanalapnak sem voltak likviditási problémái" - jelentette ki az elnök.


Szalai Sándor szerint a mostani változásokkal megváltoznak majd az ingatlanalapok jellemzői és a befektetési szokások is. Szerinte a változások azt eredményezhetik, hogy a befektetők jobban megértik az ingatlanalapok lényegét, így átláthatóbbá válik ez a befektetési forma.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!