- Milyen most Magyarország megítélése a nemzetközi piacon?
- Határozottan jobb, mint például fél éve, sokat javult. Ez részben a kormány által bejelentett lépéseknek, az adóreformnak és a kiadáscsökkentésnek, részben pedig a német gazdaság erőteljes növekedésének köszönhető. A német növekedés az egész régió számára kedvező, így Magyarországot most az emeli ki a sorból, hogy a kormány látszólag meghozta a szükséges lépéseket.
- Március végén hazánk sikeres dollárkötvény-kibocsátást hajtott végre, ezekben a napokban pedig egy eurókötvényt készít elő a kormány. Ön szerint ez az aukció is sikeres lesz majd a piacon?
- Most kedvezőnek tűnik a kép Magyarországgal kapcsolatban, így nem lennék meglepve egy újabb sikeres kibocsátás esetén.
- Jelenleg hazánk mindhárom hitelminősítőnél egy kategóriával áll a befektetésre már nem javasolt kategória felett. Elképzelhetőnek tart további leminősítést? Ha a piac pozitívan értékeli a kormány terveit, akkor ez mikor jelenhet meg a minősítőknél is?
- Ezt nehéz előre megjósolni. Ha a kormány véghez tudja vinni a bejelentett terveket, akkor a jelenlegi minősítés fenntartható, vagy akár javulhat is. Túl korai lenne erről bármit is mondani, de az biztos, hogy Magyarország számára nagyon fontos lenne a befektetési kategória fenntartása, ellenkező esetben ugyanis sok külföldi befektetőnek előírásszerűen ki kellene vonulnia a magyar eszközökből.
- Tavaly úgy vélekedett, hogy 2011 vége előtt nem fog kamatot emelni az Európai Központi Bank (EKB), az első szigorítás azonban máris megtörtént. Ezek szerint meglepetést okozott a frankfurti döntéshozók múlt havi lépése?
- Igen, nem számítottunk erre. Egyrészt a gazdaság gyengesége, másrészt az erős euró is a kamatemelés ellen szóltak, ezek mellett a piacok nagy volatilitása sem indokolta volna ezt a lépést. A másik oldalon a német gazdaság vártnál erőteljesebb növekedése áll, azonban nem hittük volna, hogy ilyen gyorsan megtörténik az első kamatemelés. Azonban továbbra is azt gondolom, hogy a piac kicsit előreszaladt: jelenleg 2012 végére 2,5 százalékos kamatszintet áraznak, ami további öt emelést jelentene, én viszont nem gondolom hogy ennyire sietnének.
- Ezek után mit léphet a Fed? Mikor jöhet az első kamatemelés a tengerentúlon?
- Várhatóan nem lesz folytatása a júniusban lejáró QE2-programnak, ez pedig már önmagában szigorítást jelent, hiszen kevesebb lesz a gazdaságösztönzés. Kamatemelésre szerintem az idén nem fognak sort keríteni, talán a jövő év elején kezdődhet a szigorítási ciklus. Ettől még persze sor kerülhet az idén kamatemelésre, de talán nem fog megtörténni, és szerintem az lenne a jobb forgatókönyv.
- A fokozatosan csökkenő likviditás és a jegybanki szigorítások milyen hatással lehetnek a részvénypiacokra?
- Az emberek többsége azt gondolja, hogy ezek a lépések rosszat tesznek majd a részvényeknek, mi azonban nem osztjuk ezt a véleményt. Szerintem a legtöbb eszközre csak mérsékelt hatása lesz a jegybankok lépéseinek. Egyrészt azért, mert mindenki tudja, hogy ezek be fognak következni, ma már senki nem számít például QE3-programra Amerikában, másrészt pedig a gazdaságélénkítésre elköltött összeg nagy része nem érte el a reálgazdaságot, ma is a bankrendszerben van, ezért nem okoz például komoly inflációs nyomást sem. Ha pedig ezt az extra likviditást kivonják a bankrendszerből, az szerintem nem fog nagy robbanást hozni a piacokon.
- Melyik eszközök, melyik szektorok lehetnek a következő néhány hónap nyertesei a piacon?
- A vállalatok eredménynövekedése gyorsabb, mint amire előzetesen számítottunk, ez pedig elsősorban a ciklikus szektorok számára kedvezőbb, melyek negyedévről negyedévre kedvező számokat közölnek. Ezek a pozitív meglepetések azonban nem mehetnek így a végsőkig, az év második felében arra számítok, hogy kevesebb lesz majd a vártnál kedvezőbb eredmény a cégek részéről, ami az olcsóbb defenzív részvények felé mozdíthatja el a befektetőket. Az egyik legérdekesebb szektor az egészségügy lehet, mely hosszú ideig a piacok egyik nagy vesztese volt, most azonban javuló eredmények érkeznek. Emellett továbbra is az egyik kedvencünk a telekom szektor, illetve az olajpapírok, mivel szerintünk magas marad a nyersanyag ára.
- Magas marad vagy tovább emelkedik?
- Ebben két hatás játszhat közre: egyrészt a fejlődő országok kereslete folyamatosan emelkedik, miközben a fejlett országoké stagnál. Ha ez folytatódik, akkor szerintünk 2014-re utolérheti a fejlődő országok olajszükséglete a fejlettekét. Gondoljunk csak bele: Kínában például évente 20 millió új autót adnak el, melyek mind üzemanyagot használnak, és növelik az olajkeresletet. A másik oldala a dolognak, hogy véleményem szerint a közel-keleti problémák tovább folytatódnak, hosszabb ideig lázongások lehetnek a régió országaiban. A tűz már meggyulladt, így nehéz lesz eloltani. Már csak abban bízunk, hogy a zavargások nem érik el Szaúd-Arábiát, mely egyrészt az Egyesült Államok egyik legfontosabb katonai szövetségese a régióban, másrészt pedig a világ legnagyobb olajtermelője. Ha ott is komoly lázadások lennének, az 200 dollárig repíthetné az olaj árát, a világgazdaságot pedig egy W-alakú recesszióba taszíthatná. Egyelőre arra számítunk, hogy a folyamatosan emelkedő kereslet és a közel-keleti bizonytalanság tartósan 100 dollár felett tartja az olajárat.
- Elképzelhetőn tartja, hogy Görögország, Írország és Portugália után egy negyedik európai ország is bajba kerül majd és nemzetközi mentőcsomagra lesz szüksége?
- Nem, szerintem Spanyolország el fogja kerülni ezt, ők sokkal jobb helyzetben vannak, és már meghozták a szükséges intézkedéseket. Úgy gondolom, hogy a fenti három ország volt a legrosszabb helyzetben, most majd az ő adósságátütemezésük kerülhet középpontba, Görögország esetében ez szinte biztosra vehető, de remélhetőleg inkább később, mint előbb következik be. (mfor.hu szerk: Zsiday Viktor kissé más véleményen van, lásd A csőd beismerése sokkal jobb (majdnem) mindenkinek) Ha ez túl hamar megtörténne, akkor az újabb spekulációkat indítana el a többi országgal kapcsolatban. A legfontosabb, hogy ez az átütemezés kontrollált legyen majd.
- Az elmúlt hónapokban többször lehetett olyan pletykákat hallani, hogy néhány európai ország véleménye eltérő a mentőcsomagokkal kapcsolatban, Szlovákia például már a görögök megmentésére is csak vonakodva adott pénzt. Reális veszély, hogy néhányan szembe mennek a többséggel?
- Nincs másik út, nincs másik választás. Ez ugyanolyan, mint ahogy egy nagy bankot sem szabad hagyni bedőlni, mert annak nagyobb költségei lesznek, mint a megmentésnek lettek volna. Lehet nem szeretni, de ezeket meg kellett lépni, mert ha például Görögországot a sorsára hagyták volna, akkor azonnal spekulációk indultak volna el más országokkal kapcsolatban is. Ezek az országok, akik vonakodnak, a rövid távú hasznot nézik csak, ami nem jó gondolkodás.
Beke Károly
mfor.hu
