Az utóbbi hetekben közel tíz dollárral emelkedett az olaj ára a világpiacon. Ennek ellenére az mfor.hu által megkérdezett elemző szerint egyelőre nem kell jelentős benzinár-emelkedésre számítani, mivel az üzemanyag tőzsdei ára szeptember óta nem emelkedett jelentősen.
„A benzin hazai kiskereskedelmi ára nem csak az olajártól függ, hanem a benzin világpiaci árától, ebben pedig szeptember óta nem volt jelentős emelkedés. A gázolaj világpiaci árában az utóbbi napokban megfigyelhető volt egy kis növekedés, de valószínűleg ez sem lesz rögtön hatással a kiskereskedelmi árra” – mondta el kérdésünkre Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője.
A szakember hozzátette: egy-két hetes ármozgások nem nagyon jelennek meg a kereskedelmi árakban. „Csak akkor szokott hetente változni a benzin ára itthon, ha tartósan egy irányban változik a világpiaci ár. Éppen ezért az utóbbi napok eseményei várhatóan nem lesznek hatással a benzinárra” – vélekedik az elemző.
„Érdekes módon nem jó az olaj árának folyamatos és „vég nélküli” esése, mert nem árt, ha az ár fedezi azt a kitermelési költségszintet, ami mellett a keresletnek megfelelő mennyiségű olaj kerül a felszínre. Ha a most mintegy 84 millió hordós napi kereslet 80 millióra csökkenne is, 30-35 dolláros árszint akkor is szükséges lenne ahhoz, hogy profitábilis legyen a termelés” – tette hozzá Duronelly Péter.
2008 a hullámzás éve volt
A tavalyi évben jelentős kilengések voltak tapasztalhatók az olaj piacán, így a benzinárak is gyakran változtak. Az év elején még alig volt drágább egy liter 95-ös benzin a magyar kutakon, mint egy liter gázolaj.
Tavasszal aztán folyamatosan emelkedett az olaj ára a világpiacon, ennek köszönhetően itthon is drágult a benzin. Május végén már 310 forint volt egy liter 95-ös, míg a dízelért 330 forintot kellett adni. A nyár első felében még onnan is emelkedett kicsit az árfolyam, a benzin esetében 315, a gázolajnál pedig 335 volt a csúcspont júniusban és júliusban. Ez egybeesett az olaj világpiaci árának szárnyalásával, amely júliusban érte el csúcspontját: akkor 147,27 dollárba került egy hordó nyersanyag.
Az év második felében - az olaj árának mérséklődésével párhuzamosan - fokozatosan csökkentek a kiskereskedelmi árak a magyar benzinkutakon, október végére már a benzin és a gázolaj ára is 300 forint alatt volt. Év végéig további esés következett be, így december végén a benzinért literenként kevesebb mint 230, a gázolajért pedig 240 forintot kellett fizetni a kutaknál.
A szakemberek is bizonytalanok 2009-et illetően
Az olaj tőzsdei árfolyamát jelző határidős indexek alapján az valószínűsíthető, hogy 2009 decemberére 60 dollár környékére drágul majd a nyersanyag. Ez 28 százalékos áremelkedést jelentene – írja a Bloomberg.
Szakemberek szerint az olajár utóbbi hónapokban tapasztalt meredek zuhanását előbb-utóbb egy természetes visszapattanás követheti, amennyiben hinni lehet a múltbeli tendenciáknak. A Bloomberg cikke emlékeztet arra, hogy a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít 1999-re, amikor az orosz válság miatt a nemzetközi kereslet visszaesésére számítottak, majd egyetlen negyedév alatt 25 százalékkal zuhant az olaj ára a világpiacon.
Akkor az olajexportáló országok nemzetközi szervezete, az OPEC 6,9 százalékkal csökkentette a kitermelést, aminek következtében 1999-ben több mint duplájára emelkedett a nyersanyag világpiaci ára. Most az olajexportáló országok ennél is nagyobb, 9 százalékos termeléscsökkentésre készülnek a hírek szerint.
A Bloomberg által megkérdezett harminc elemző nagy többsége arra számít, hogy idén emelkedni fog az olaj világpiaci ára. Jóslataik szerint a legvalószínűbbnek a 70 dollár körüli árfolyam tűnik az év végére.
Ezzel némileg ellentétes álláspontot képvisel Nouriel Roubini: „Bár a 2008 júliusi csúcs óta meredeken zuhannak az olajárak, véleményem szerint még további 15-20 százalékos árcsökkenés lehet az árfolyamban 2009 végéig. Jelenleg úgy tűnik, hogy csak 2010-től kezdhet emelkedni a nyersanyag ára, ha már láthatóak lesznek a világgazdasági javulás jelei” – idézi a Bloomberg a New York-i egyetem professzorát, aki a hitelválságot is előre megjósolta.
2010: készülhetünk az újabb brutális drágulásra?
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogyan hat majd a világgazdaság lassulása a keresletre a jövőben. „Az már kijelenthető, hogy a világkereskedelem volumene 1982 után először csökkenni fog, így alacsonyabbak lehetnek a közlekedési, szállítási igények. Ez további keresletcsökkenést hozhat az olaj piacán” – vélekedik Duronelly Péter.
„Ha 2010-2011 körül újra beindul a világgazdaság növekedése, akkor komolyabb áremelkedésre kell felkészülni minden nyersanyag piacán, és ebből az olaj sem maradhat ki. Most, a válság idején a legtöbb vállalat visszafogja fejlesztési költségeit, így a kereslet későbbi emelkedésével alacsonyabb bázisról indul majd a kitermelés” – jósolja a Budapest Alapkezelő szakembere.
Közel-Kelet: nem lesz közvetlen hatással a háború az olajárra
A nemzetközi szakemberek egy része úgy véli, hogy az utóbbi hetekben tapasztalt olajár-emelkedés elsődleges oka a Gázai-övezetben kirobbant konfliktus.
„Ha mindez megmarad helyi konfliktus szintjén, akkor várhatóan nem fog jelentősen drágulni az olaj, mivel kis területről van szó, ráadásul a fő szállítási útvonalak sem arra futnak” – vázolta a helyzetet a szakértő.
40 dollárért is megéri olajat termelni
2008 őszén az OPEC már összesen 4,2 millió hordóval csökkentette a napi kitermelést, hogy megállítsa az olajár zuhanását. „Szerintem az olajexportáló országok jobban félnek a 100 dolláros olajtól, mint a 40 dollárostól, mivel egyelőre nem teszteltük, milyen hatása lenne annak, ha mondjuk öt évig folyamatosan 100 dollár felett lenne az olaj ára. Nem lehet tudni, hogy azt kibírná-e a világgazdaság” – vélekedik Duronelly Péter.
Szerinte itt főleg Szaúd-Arábiáról van szó, ugyanis az OPEC-en belül ez az állam termeli a legtöbb olajat. Az adatok szerint ott nagyon alacsonyak a kitermelési költségek, így az árcsökkenés miatt sem lesz deficites az olajtermelés.
„Kérdés, hogy az OPEC-tagországok mennyire vannak rászorulva a többletbevételekre. Egyelőre az látszik, hogy rugalmasak ebben a tekintetben. Még 40 dolláros olajár mellett is évente 70-80 milliárd dollárral növeli a devizatartalékokat a tagországoknál az olajtermelés” – tette hozzá a Budapest Alapkezelő szakembere.
