5p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Kerek évfordulóhoz érkezett a New York-i tőzsde történetének legnagyobb zuhanása. A fekete hétfőként emlegetett napon, 1987. október 19-én 22 százalékot zuhant a tőzsdeindex.

30 éve történt a New York-i tőzsde (New York Stock Exchange, NYSE) történelmének legnagyobb egynapos zuhanása. A legfontosabbnak tekintett részvényindex, a Dow Jones Ipari Átlag 508 pontot, 22,6 százalékot veszített értékéből. Pedig az 1987-es esztendő nagyon jól indult. Már január első napjaiban elérte a DJIA a 2000 pontot, majd tovább menetelve augusztus végére egészen 2722 pontig jutott.

Korábban: Így remegett meg Amerika a "fekete hétfőn"

Év közben azonban nagy változás volt, hogy az év eleji 7,5 százalékos alapkamat október 7-ére 9,25 százalékra ugrott, ami a 10 éves kötvények piacán már bőven 10 százalék feletti hozamokat eredményezett. Ez pedig sokakat arra sarkalt, hogy részvényportfóliójukat leépítve államkötvényeket vásároljon.


Így október elején előbb kisebb, majd a hónap második felében egyre komolyabb eséseket jegyeztek fel. Október 7-én, szerdán az index még 2551-en zárt, péntekre azonban már 3 százalékkal alacsonyabb volt a Dow, míg egy héttel később 12 százalékos zuhanást követően 2246 ponton állt. Ekkor már lehetett tudni, hogy baj van, egyre többen adták el részvényeiket, és nyergeltek át a kötvénypiacra. Majd 1987. október 19-én, a nevezetes "Fekete hétfőn",a hét első munkanapján a Dow levetette magát a magasból: az index a már említett 22,6 százalékos zuhanás után 1738,74 ponton fejezte be a kereskedést. Október 26-án aztán további 8 százalékot esett. Az 1987-es esztendőt végül 1938 ponton zárta az index, ami az előző évi záráshoz viszonyítva 2 százalékos növekedést jelentett.

A kamatemelési ciklus mellett még két fontos tényezőt szoktak emlegetni a zuhanás okaként. Egyrészt a folyamatosan növekvő részvényárak egyre több befektetőt csalogattak a piacra, sokan közülük úgynevezett tőkeáttéttel vásároltak. Ez azt jelenti, hogy csak a részvények egy részét fizették ki, míg a befektetett érték másik fele hitel volt. Ez a konstrukció mindaddig működött, míg felfele mentek az árak, de amint megfordult a piac a fedezet csökkenésével eladásra kényszerültek ezek a részvénytulajdonosok. Szintén közrejátszhatott az akkor általánossá váló programozott kereskedés. A számítógépes algoritmusok által generált megbízások során az esésre reagálva a programok további eladási megbízásokat adtak, ez pedig egy önmagát gerjesztő folyamat volt. Noha ez utóbbi kapcsán a szakértők később folyamatosan azt kommunikálták, hogy a számítógépes algoritmusok ma már nem okoznának ilyen problémákat, a flash crash-ként elhíresült eset nem ezt támasztotta alá. 2010. május 6-án a kereskedés közben a NYSE fő indexe öt perc alatt 600 pontot zuhant, igaz, a nap végére ledolgozta azt.

Mindenesetre párhuzamot jelent a 30 évvel korábbi és a mostani szituáció között, hogy egy hatalmas emelkedő periódust élt meg az elmúlt években az amerikai piac, amely a számolatlanul pumpált jegybanki pénzeknek köszönhető. Ennek azonban a tengerentúlon lassan vége szakad, hiszen a Fed már bejelentette – igaz nagyon óvatos – programját, amellyel leépítené a mérlegét. Illetve szintén nagyon óvatosan a nulla szintről elmozdult a jegybanki alapkamat is. Szintén hasonlóság, hogy az amerikai befektetők jelentős számban vásároltak hitelre részvényeket, az úgynevezett margin számlák állománya rekord szint közelében van. Ami pedig az automatizálást illeti, szintet léptünk az utóbbi évtizedekben. Kifejezetten nagy számban és óriási tőkét mozgató alapok jöttek létre, az úgynevezett tőzsdén kereskedett alapok vagy ahogy az angolszász üzleti terminológiában emlegetik, az ETF-ek. Ezek komoly sikereket értek el az utóbbi években, a teljesítményük gyakran felülmúlta a piaci átlagokat. Nem véletlen, hogy egyre több alapkezelőnél döntenek úgy, hogy az index vagy termékkövető alapok mellett más befektetéseket is algoritmus kezeljen.

Évszázados rekord előtt az amerikai tőzsdék

A hasonlóságok mellett természetesen számos eltérés is, van, így ha a mostani nagy tőzsdei száguldás végül esésbe fordul, aligha ismétli ugyanúgy önmagát a történelem. Így jelenleg például globálisan erősödő gazdaságokat és erős vállalati fundamentumokat láthatunk. Ráadásul a kamatemelési ciklus megkezdése ellenére is rekordalacsony szint közelében vagyunk. Az automatizálás ellenére nagyon sokat fejlődött a technológia, így a számítógépes algoritmusok nem kellene, hogy hirtelen ekkora problémát okozzanak. Így a szakértők többsége azt vetíti előre, hogy nem várható a közeljövőben nagy beszakadás.

Annak kapcsán viszont erősen megoszlanak a vélemények, hogy a mostani tempó meddig tartható a piacokon. Vannak olyan szakértők, köztük a világ leggazdagabb befektetője Warren Buffet, aki szerint egyáltalán nem túlárazott a piac, és csak a bolondok shorolják a piacot, vagyis adnak el úgy részvényt, vagy indexet leképző terméket, hogy esésre spekulálva később olcsóbban szeretnék visszavenni. Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy az árazás a mostani nulla százalékos kamatokhoz képest sem olcsó, ha viszont, ahogy azt a Fed illetékesei is óvatosan előre jelezték idén egy, majd jövőre további három kamatemelés következik be, akkor a mostani modell fejre áll.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!