Tállai: a fiktív nyugdíjpénztárak kiszűrése a cél


A kormány célja, hogy kiszűrje a fiktív magánnyugdíjpénztárakat - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitó keddi expozéjában, a parlamentben.

Tállai András szerint a magánnyugdíjpénztárak egy része fiktív, "a nyugdíjbiztonság hamis illúzióját keltik, miközben pénzügyileg teljesen bizonytalan lábakon állnak", több pénztárban csak a tagok töredéke fizet rendszeresen tagdíjat.

Beavatkozás nélkül ezek a pénztárak idővel összeomlanának, és még a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik a vagyonukat - hangsúlyozta. Ezt a kormány nem engedheti meg - mondta -, ezért a mostani törvénymódosítás alapvető célja a fiktív pénztárak kiszűrése és a tagok rendszeres befizetésre ösztönzése. Jelezte, a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat. A javaslat szerint a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költségeket maximálisan 0,4 százalékban határozzák meg.

Tállai András azt mondta, azon magánnyugdíjpénztárak esetében, ahol a tagság jelentős része huzamosan nem fizet tagdíjat, megkérdőjeleződik a működőképesség fenntarthatóságának szándéka, ezért az új szabályok az ilyen pénztárak kötelező végelszámolással történő megszüntetését írják elő. Ebben az esetben a tagoknak lehetőségük nyílik átlépni más magánnyugdíjpénztárba vagy visszalépni a társadalombiztosítási rendszerbe. Megjegyezte, a szabályozás az önkéntes nyugdíjpénztári ágat nem érinti.

Elejét venni a segélyekkel való visszaéléseknek

A büdzsét megalapozó törvényjavaslat emellett rendelkezik a szociális ellátások rendszerének átalakításáról, a kabinet célja ugyanis, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. Az NGM államtitkára az új szisztémát igazságosabbnak, átláthatóbbnak nevezte, amely "elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek".

Elmondta, az állam által biztosított támogatási formákon túl az emberek szociális támogatása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Azok az önkormányzatok, amelyeknek nem megfelelő az "adóerő-képességük", központi költségvetési forráshoz jutnak - tette hozzá, tájékoztatva, hogy a módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik. Kezdeményezik továbbá a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetését, mert a kormány szerint az alap betöltötte a létrehozásakor megkívánt funkcióját - ismertette Tállai András.

Legyen velünk a Facebookon is!

Azt is tartalmazza az indítvány, hogy január 1-jétől a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok - néhány kivételtől eltekintve - kizárólag a kabinet hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet - közölte az államtitkár.

Szja, jövedéki és társasági adó

Rögzítik továbbá - folytatta - az egykulcsos társasági adó későbbi időpontban való hatálybalépését. Az egykulcsos társasági adó bevezetését korábban 2015. január 1-jére tervezték, tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi társaságiadó-szabályok is vállalkozóbarát környezetet biztosítanak, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése nem okoz jelentős hátrányt a gazdasági élet szereplőinek - mondta Tállai András.

Közölte, a büdzsét megalapozó előterjesztés értelmében megszűnik a költségvetési szerveknél az engedélyezett létszám fogalma, "az állomány valódi korlátja ugyanis nem a meghatározott létszám, hanem annak az előirányzatnak a nagysága, amelynek keretében a költségvetési szerv a személyi juttatások kifizetéséről gondoskodhat".

Változik a személyi jövedelemadóról szóló törvény is, amit az indokol, hogy a devizahitelek forintosításának tényleges időpontjában az azonnali árfolyam eltérhet a forintosítás árfolyamától. Ha így a magánszemélyt kisebb kötelezettség terheli a továbbiakban, mint az azonnali árfolyamon átváltás esetén, akkor ez az eredményét tekintve egyenértékű a tartozás egy részének elengedésével - magyarázta, ezért indokoltnak nevezve, hogy megteremtsék a megszűnt kötelezettség adómentességének jogszabályi hátterét.

Módosulhat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény is, hogy ne kelljen magasabb jövedéki biztosítékot fizetniük az alkoholtermékekkel foglalkozó kisvállalkozásoknak. A jövedéki biztosíték rendszere sávos lesz, ami arányos tehernövekedést jelent az italforgalmazással foglalkozó nagykereskedőknek - közölte Tállai András. Expozéja szerint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény is változik, a módosítás a bevételi összeghatár 25 millió forintról 60 millió forintra emelését tartalmazza.

MTI


Olvasta már?



hirdetés
Jövő márciusra eladhatják a Bálnát TarlósékJövő márciusra eladhatják a Bálnát Tarlósék

Jövő hét szerdán tárgyalja a javaslatot a fővárosi közgyűlés.

.
hirdetés
elrejt
 
.