Minden papír hét százalék alatt
Nagyot esett a magyar állampapírok hozama pénteken azok után, hogy a kormányfő egy interjúban úgy fogalmazott, hogy "nem vagyunk messze egy jó megállapodástól" a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A piac ezek szerint továbbra is bízik egy gyors és sikeres tárgyalássorozatban, amit az is segíthet, hogy a kormány másfél héttel ezelőtt bejelentette: visszalép a jegybankra kivetett tranzakciós adótól, mivel ez volt az EU és az IMF egyik legfontosabb kifogása.
A pénteki jókora hozameséssel olyasmi történt, amire több mint egy éve nem volt példa: az összes magyar kötvény hozama 7 százalék alá esett. A tízéves papírok például 27 bázispontos csökkenéssel 6,8 százalékra estek vissza, míg a 15 évesek 6,92 százalékos jegyzése 28 bázisponttal volt alacsonyabb az előző napinál. A rövidebb futamidők közül a 3 és 12 hónapos diszkont kincstárjegyek hozamai már a 6 százalékos szintet közelítik, előbb 6,16, utóbbi pedig 6,19 százalékon cserélt gazdát pénteken. Hat százalék alatti hozamra egyébként a legrövidebb, három hónapos kincstárjegyek esetében is legutóbb tavaly októberben volt példa.
Ki hittel volna ezt tavasszal?
Az utóbbi hónapokban nagyon komoly utat jártak be a magyra kötvények, hiszen 2011 végén, és még idén tavasszal is 10 százalék közelében voltak a hosszú hozamok, sőt január elején voltak olyan napok, amikor a három- és ötéves kötvények is 10 százalék feletti hozammal keltek el a másodpiacon. Azóta 300-400 bázispontos zuhanás következett be a hozamokban.
Az intenzív hozamesésnek látszólag kevés oka van, hiszen a kormány már tavaly november közepén bejelentette, hogy új hitelmegállapodásra törekszik a nemzetközi szervezetekkel, érdemi előrelépés pedig azóta sem történt, hiszen mindössze egy tárgyalási forduló zajlott le a szűk egy év alatt. Ráadásul egyelőre azt sem lehet tudni, mikor folytatódhatnak az egyeztetések.
A hozam csökkenése jelentős részben a kedvező nemzetközi hangulatnak tudható be, a befektetők egyre inkább rákapnak a kockázatos eszközökre. Ez a régióban is megmutatkozott, hiszen a lengyel tízéves kötvények hozama például a decemberi 6 százalék körüli szintről mostanra 4,5 százalék közelébe esett vissza. Hasonló volt megfigyelhető a cseheknél is, akik a tavalyi év vége felé még 4,3 százalékon finanszírozták magukat, most viszont már a 2,3 százalékos szintet közelíti a tízéves hozam.
A fentiekből az látszik, hogy nem magyar sajátosság a hozamok intenzív csökkenése, sokak szerint az Európai Központi Bank (EKB) és a Fed intenzív pénznyomtatása is segített abba, hogy újabb és újabb likviditás áramoljon a régióba, hiszen ezek a pénzek most magas hozamú biztonságos befektetéseket keresnek. A magyar kötvények pedig tökéletesen megfeleltek ennek a két kritériumnak, hiszen az euróhozamokhoz képest jelentős felárat biztosítottak, ugyanakkor biztonságosnak mondhatók, hiszen magyar államcsődre szinte senki nem számít a piacon.
Várják az IMF-et
Van viszont a dolgoknak egy magyar sajátossága is, mely főleg az utóbbi hetekben domborodott ki: a befektetők egyre nagyobb része számít arra, hogy sikerül gyorsan megállapodni az IMF-fel és az EU-val egy újabb hitelcsomagról. Ez leginkább megelőlegezett bizalom a kormány felé, hiszen érdemi előrelépés nem történt a július végi első tárgyalási forduló óta.
A tárgyalásokkal kapcsolatos optimista várakozásokat jelzi, hogy a kötvények mellett más magyar eszközök is komoly erősödésen vannak túl. Az OTP például a jelek szerint sikeres kitörést hajtott végre, hétfőn már 4300 forint felett is kereskedtek vele, míg a forint masszívan 280 alá erősödött az euróval szemben, amire augusztus vége óta nem volt példa.
Beke Károly
mfor.hu
