A most elfogadott jogszabály legfontosabb célja, hogy megteremtse az egyensúlyt a magyar tenger természeti értékeinek megőrzése és az idegenforgalom szempontjából szükséges beruházások között. Erre mind a magánkezdeményezések, mind az uniós támogatással megvalósuló beruházások során figyelemmel kell lenni. Úgy tűnik, mindkettőből akad bőven a Balatonnál.
800 terv vár megvalósításra
A felmérések szerint jelenleg mintegy 800 fejlesztési és korszerűsítési projekt fut, amelyek közül várhatóan nyolcvan-kilencven fog megvalósulni az elkövetkezendő három-öt évben, mondta el az mfor.hu-nak Suchman Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke.
A Dél-Dunántúlon jelenleg húsz program van folyamatban, amelyek keretében többek között jachtkikötő, mobilszínpad-építés és standbővítés is szerepel. Ezek értéke egyenként húszmilliótól 600 millió forintig terjed. Nemrégiben pedig egymilliárd forintot meghaladó értékben nyújtottak be a déli partot is érintő szállodaépítési tervet, amelyről a Közép-Dunántúli Régió fog dönteni.
A magánberuházók sorában a legismertebb az SCD-csoport, amely elsősorban szállodafejlesztésekbe invesztál több milliárd forintot. A közelmúltban megjelent hírek szerint a siófoki kempingberuházás előkészítése van a legelőrehaladottabb állapotban. A badacsonyi szállodaépítésnél az engedélyezés előtti régészeti feltárás június végéig lezárul, így idén ott is elkezdődhet az építkezés. Emellett a negyedik negyedévben Balatonszemesen is elindulhat a beruházás.
Probléma egyelőre csak a Balatonalmádiban tervezett üdülőközpont beruházásának kezdési időpontja körül van, ugyanis a helyi önkormányzati közgyűlés újragondolta az építkezéshez szükséges ingatlanterület besorolását.
A fenti beruházások mellett Balatonkeresztúron, Balatonberényben és Keszthelyen várhatók komoly fejlesztések. A szállodaépítések mellett érdemes megemlíteni, hogy két (jelenleg készülő) golfpálya csalogathatja majd a turistákat.
Jönnek az uniós források
A Balaton fejlődéséhez a potenciális uniós források is jelentősen hozzájárulhatnak majd. Miután ma már 179 település tartozik a kiemelt üdülőkörzethez, így ezek összesen 163 milliárd forintos támogatást vehetnek igényben - a legkisebb úthálózat kiépítésétől a legnagyobb szállodaprojektekig bezárólag, amennyiben jó pályázatokkal és támogatható célokkal állnak elő.
Több település már nyert is; a kiemelt projektek közül Balatonfüred a reformkori városközpont felújítására 1,5 milliárd forintot, a Fürdő utca rekonstrukciójára 250 millió forintot kap. A balatonakarattyai vasút feletti magaspart védelmének első ütemére pedig 200 millió forint pályázati pénz jutott.
Visszacsalogatni a turistákat
Ugyan a magyar lakosság utazási kedve 2008-ban sem csökken, és a belföldi úti célok között évek óta a Balaton áll a dobogó felső fokán, kérdéses, hogy a külföldi vendégeket sikerül-e visszacsalogatni.
A statisztikák szerint tavaly január és november között a térségbeli kereskedelmi szálláshelyeken a nemzetközi vendégek száma 0,6, a nemzetközi vendégéjszakáké 3,5, az ebből származó bevételek pedig négy százalékkal csökkentek az egy évvel azelőtti időszakhoz képest. Különösen szembetűnő a Németországból érkező forgalom folyamatos visszaesése: a KSH adatai szerint a németek által a Balatonnál eltöltött vendégéjszakák száma a tavalyi első tíz hónapban csaknem 115 ezerrel csökkent; igaz, a külföldiek közül még így is ők keresik fel legnagyobb számban a magyar tengert.
A fentiekkel kapcsolatban Tomcsányi Gábor, az SCD Holding Zrt. vezérigazgatója az év elején egy szakmai konferencián úgy fogalmazott, hogy "a Balatont minőségi desztinációvá kell fejleszteni." Szerinte jelenleg a legnagyobb probléma, hogy nincs elég attrakció, nincs elegendő minőségi szálláshely és nagy a szezonalitás. Reményei szerint az idén beinduló fejlesztések fokozatosan képesek lesznek változtatni ezen a helyzeten, hiszen a balatoni turizmus sok kiaknázatlan lehetőséget rejt még magában.
Természetesen az úthálózat kérdése sem mellékes a balatoni turizmus kapcsán. Az új jogszabály szerint a térség különleges tájképének és panorámájának megőrzése érdekében az M7-es autópálya fejlesztési lehetőségei csak üdülési és idegenforgalmi fejlesztésekre használhatók. A törvény nem engedélyezi ugyanis az ipari és raktározási létesítmények építését az autópálya és a Balaton-part között húzódó, páratlan tájképi és ökológiai adottságú területeken, derül ki a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közleményéből.
A Közlekedési Operatív Program keretében mintegy 1,2 milliárd forintért, 5,8 kilométeres szakaszon megépül a 71-es főút elkerülő útja, megerősítik a 72. számú főút burkolatát, valamint több mint 982 millió forintból kialakítják a 8-as és a 72-es főút külön szintű csomópontját.
Első a vendég - de nem a természet árán
A Balaton-törvény számos környezetvédelmi garanciát is tartalmaz. A felülvizsgálat során hangsúlyos elem volt ugyanis a környezeti szempontból kedvezőtlennek ítélt folyamatok (a beépítésre szánt területek túlnövekedése, az értékes táji elemek eltűnése, a védelmi szint csökkenése) átfogó elemzése.
A Parlament legutóbb 2000-ben tárgyalta a Balaton-törvényt, így a mostani jogalkotó munka nyolc év tapasztalatainak a gyümölcsét foglalja össze, emelte ki Suchman Tamás.
Ezzel lezárult az a több mint három éves szakmai felülvizsgálati szakasz, amelyben számos civil szervezet, a kormányzati oldal és a Balatoni Fejlesztési Tanács vett részt. A törvénnyel és a területrendezési tervvel együtt elkészült a Balaton Régió 2007-2013 közötti időszakra szóló Fejlesztési Stratégiája és Részletes Fejlesztési Terve is.
Az új szabályozás legfontosabb érdeme, hogy sikerült megteremtenie a természeti értékek és az idegenforgalmi szempontok közötti kényes egyensúlyt. Ez azért nagyon fontos, mert ha nem fejlesztünk, akkor nem lesz még több vendég, ha pedig a természeti értékeket hanyagoljuk, úgy Európa legnagyobb édesvízi tavának kincseit herdáljuk el, figyelmeztetett Suchman Tamás.
Simon Rita
