5p

Az elmúlt évtizedről és a "hogyan tovább"-ról beszélgettek az elmúlt évtized magyar miniszterei egy pénteki gazdasági fórumon. Természetesen mindenki másként látta a saját időszakát, de a jövőt illetően nagyobb volt az egyetértés azt illetően, hogy nem számíthatunk sok jóra. Mfor.hu-tudósítás.

Járai Zsigmond, Varga Mihály, László Csaba, Draskovics Tibor és Veres János - ők voltak az elmúlt évtized pénzügyminiszterei Magyarországon. Pénteken a Vállalkozók napja alkalmával mindannyian egy asztalhoz ültek és a nosztalgiázás mellett jövőképet is felvázoltak.

Hol romlott el minden?

1998-ban a cél az volt, hogy folyamatosan csökkenjen az állami újraelosztás, kiegyensúlyozott legyen az államháztartás, csökkenjen az államadósság. Alaptétel volt, hogy stabil pénzügyi közvetítő rendszerre, kiszámíthatóságra, előreláthatóságra van szükség. Ezek a tételek nagyrészt teljesültek is - emelte ki Járai Zsigmond, az első Fidesz-kormány pénzügyminisztere.

"Az elmúlt tíz év tragikus volt a pénzügyi fegyelem és az adósság szempontjából. Összességében ma 20 százalékkal élünk rosszabbul, mint azokban a régiós országokban, melyek nem követték az adósságnövelő politikát az elmúlt évtizedben" - véli Járai.

2002-ben kezdődtek az igazi bajok, hiszen a választások után a száznapos programmal olyan folyamat indult el, mely évekre előre determinálta a költségvetés hiányát. A gond 2008-ban rajzolódott ki, amikor bebizonyosodott, hogy a felvett magyar adósság nem finanszírozható - vélekedik Varga Mihály, aki jelenleg a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, korábban pedig Járai utóda volt a pénzügyminiszteri székben.

Varga szerint a devizahitelek mellett fontos probléma, hogy az ország olyan szociális rendszert épített ki, melyet a jelenlegi költségvetési feltételek mellett képtelen fenntartani. Szerinte ezen próbál a jelenlegi kormány változtatni.

"Butaság lenne azt állítani, hogy a 2002-es kormányváltáskor nem voltak problémák, hiszen negyedéves alapon már akkor csökkent a GDP, volt egy komoly bizalmatlanság és magas volt a folyó fizetési mérleg hiánya" - emelte ki a fórumon László Csaba. A Medgyessy-kormány egykori pénzügyminisztere kiemelte: a 2001-ben bevezetett lakástámogatási rendszer nem volt finanszírozható az akkori körülmények között.

"A 2002-ben kezdett fokozatos kiigazítás nem volt sikeres. A száznapos program önmagában további intézkedések nélkül elvezetett volna az euró 2008-as bevezetéséhez. Számomra az elmúlt tíz év legfontosabb tanulsága, hogy válságos időszakokban lehet költségvetési konszolidációt végrehajtani. A mi problémánk az volt, hogy politikailag nem sikerült elfogadtatni, hogy a száznapos program után ne legyenek további kiadásnövelő intézkedések" - vázolta fel László.

"Be kellene jelenteni, hogy a gazdasági szabadságharc véget ért"

"2013-tól nagyon nehéz helyzetben lesz a kormány, nem is csoda, hogy kétségek vannak, hiszen egyrészt ki kell vezetni a válságadókat, másrészt pedig tartani kell a fegyelmezett költségvetési politikát" - véli Draskovics Tibor. A Gyurcsány-kormány egykori pénzügyminisztere szerint a kormány stratégiája rossz volt, és még peche is volt a külső környezet miatt.

"Gyors, látványos fordulat kellene, a magasabb jövedelműekre nagyobb terheket kellene rakni és csökkenteni kellene az élőmunka terheit. Emellett ki kell egyezni a bankrendszerrel, hogy legyen normális hitelezés. Ha ezek nem történnek meg, akkor az út nem felfelé, hanem lefelé vezet" - véli Draskovics.

"Ki kellene jelenteni, hogy a gazdasági szabadságharc befejeződött, a nem ortodox megoldások nem váltak be, és vissza kellene térni a járt útra. Az egykulcsos adótól mindenképp vissza kell lépnie Magyarországnak" - emelte ki a pénteki beszélgetésen Veres János, a Gyurcsány-kormány 2005 és 2009 közötti pénzügyminisztere.

Kell-e nekünk az IMF pénze?

A jövőt illetően meglehetősen pesszimisták voltak az egykori miniszterek, hiszen még Járai Zsigmond is úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a következő években nem számíthat komoly növekedésre, és "ez még az optimista forgatókönyv". Járai szerint elképzelhető, hogy a következő időszak feladata nem a gazdaság beindítása, hanem a pénzügyi válság elkerülése lesz.

"Az nem kérdés, hogy Magyarország egyelőre finanszírozható, ebből a szempontból 2012 lesz a nagyobb kérdés, ezért is kezdeményezte a kormány egy IMF-védőháló kiépítését. A magyar kormány részéről öt percen belül meg lehetne állapodni, de nem mindegy, hogy a tárgyalópartnerek mit kérnek majd cserébe" - emelte ki Varga Mihály. Hozzátette: szerinte véget ért a türelmi időszak, ha nem teljesítjük jövőre a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, akkor komoly uniós forrásoktól eshetünk el.

László Csaba szerint adócsökkentésre lenne szükség Magyarországon, miközben jövőre adóemelés lesz. "A kiszámíthatóság ma alapvetően hiányzik, ez is közrejátszott a forint elleni spekulációban az utóbbi időszakban" - emelte ki a 2002-2003 közötti pénzügyminiszter. László szerint mindenképpen meg kell állapodni az IMF-fel, de jó lenne már most tudni, mik lehetnek a fő intézkedések, fő feltételek, ez már önmagában bizalomerősítő lenne.

"Én azt gondolom, hogy nem hagynak bennünket csődbe menni, ahogy 2008-ban sem hagytak. És nem azért, mert annyira szeretnek minket, hanem azért, mert azzal döntenénk a dominót. Ugyanakkor erre nem lehet egy gazdaságpolitika alapjait építeni" - vélekedik Járai Zsigmond.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!