A táborból kivezető út egy piros-fehér jelzésen át vezet, néhány palló, amelyre ráfestették az alig észrevehető színeket. Nem messze innen zúg a tenger. Campo Echo barakjain túl bozótos dombok emelkednek. A tábort elhagyó foglyokat itt adják át más katonáknak, akik aztán az embereket a repülőtéren várakozó géphez viszik.
A múlt évben 47 ember tette meg az utat. Néhány nappal ezelőtt további négy fogoly hagyhatta maga mögött Guantánamót. Barack Obama hivatali idejének utolsó napjaiban további szabadon bocsátásokat helyezett kilátásba. Elméletileg 19 emberről lehet szó, akik az idő szorításában várják a döntést.
Néhány nap múlva Donald Trumpot beiktatják hivatalába. Ha a republikánus elnökön múlik, egyetlen fogoly sem fog szabadulni. Trump ellenzi, hogy bezárják a Kuba szigetén lévő amerikai haditengerészeti támaszponton létesített tábort. Ellenkezőleg: újabb fogvatartottakkal akarja feltölteni Guantánamót.
Szerdán volt 15 éve annak, hogy George W. Bush akkori republikánus párti elnök az első húsz foglyot Afganisztánból a guantánamói támaszpontra hozatta: a támaszpontot a terrorizmus elleni harcban elfogott gyanúsítottak fogva tartásának helyszínéül választották ki. Négy hónap telt el a 2001. szeptember 11-ei (New York-i és washingtoni) merénylet óta, a terrorizmus elleni háború még új volt, a férfiakat, akikről az mondták, hogy tálib harcosok, az al-Kaida terrorista hálózat emberei, itt helyezték el. (Az ide került rabokat a vonatkozó nemzetközi jogszabályok figyelmen kívül hagyásával, vádemelés nélkül őrizték, a gyanú szerint bántalmazták.)
Készültek fényképek az első foglyok érkezéséről. Narancsszínű ruhába öltöztetett embereket látni egy szögesdrótból készült karámban: térdepelnek, kezük összekötözve, fejük lehajtva. A képek beleégtek a kollektív emlékezetbe. A sokat bírált tábor az Egyesült Államok szégyenfoltja lett. Számos ártatlant tartottak fogva.
Már rég gyom növi be a karámokat, Guantánamo ma már más hely. Van már műholdas adások vételére alkalmas televízió, könyvtár, nyelvtanfolyam. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy olyan emberek is raboskodnak ott, akiket az Egyesült Államok soha nem akar elegedni. Amennyiben a távozó kormányzatnak sikerülne is a 19 ember nagy részét vagy mind a 19-et elengedni, még mindig maradna harminchat.
Többségük ellen sohasem emeltek vádat. Az amerikai kormány azonban nem akarja szabadon bocsátásukat, mert túlságosan veszélyesnek tartja őket. Ám a bizonyítékok nem elégségesek a vádemeléshez, vagy kínzással kényszerítették ki belőlük a vallomásokat, illetve a per azért nem lehetséges, mert kényes titkosszolgálati módszerekre derülhetne fény. Huszonhat ember tartozik a "mindörökre foglyok" kategóriába.
Vannak olyanok, akiket katonai törvényszék előtt vontak felelősségre. Három foglyot elítéltek. Hétnek háborús bűncselekmények vádja miatt kell felelnie. Köztük Halid Sejk Mohammednek, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások állítólagos értelmi szerzőjének. Az eljárás azonban évek óta akadozik, még a per időpontja sem ismert. Ügyvédek és emberi jogi aktivisták a hatékonyság hiányára és okvetetlenkedésre panaszkodnak. Obama szakítani akart a rendszerrel, de végeredményben fenntartotta. A demokrata párti elnök a kongresszusra, a republikánusokra hárítja a felelősséget. Ám ez csak az érem egyik oldala. Saját kormányzatán belül is nagy volt az ellenállás a tábor bezárásával szemben, a bürokrácia sokszor keresztbe tett.
Most úgy tűnik, hogy a tábor legalább még négy évig tovább működhet. Trumpnak ehhez egy rendeletet kell aláírnia. Néhány nappal ezelőtt egyik twitterüzenetében ismét tudatta, hogy a foglyokat "rendkívül veszélyes embereknek" tartja. Jövendő védelmi minisztere, James Mattis is ellenezte a múltban a foglyok szabadon engedését.
Kérdéses, hogy Trump valóban hozat-e új foglyokat Guantánamóra. Ez újdonság lenne. 2008 márciusa óta nem volt felvétel a börtöntáborba. Az ellenállás nagy lenne, s jogilag is támadható. A kínzási módszereket, például az imitált vízbefullasztást (waterboarding) sem tudná az új elnök csak úgy visszahozni, amint azt a választási kampányban ígérte. Ezeket időközben törvényileg is törölték.
MTI
