Habár a különböző tőzsdei árfolyamokra számtalan tényező hat, van értelme a brutális egyszerűsítésnek, mert az esetek igen jelentős részében a legszimplább, időtálló alapszabályok adják a legjobb eredményeket.
Nézzük ez alapján mi várhat ránk az idei évben!
Az elmúlt évek fiskális megszorításai után a fejlett országok kormányzatai megengedőbbek lehetnek, az USA-ban inkább, Európában kevésbé, de azért inkább stimulálni fogja a növekedést a kormányzat. A lakossági fogyasztás bővülni fog, mivel a reálbérek nőnek, és a lakossági hitelundor végetérni látszik ezekben az országokban. Magyarul mind Európában, mind USA-ban kellemes gazdasági növekedést fogunk látni. Az USA-ban a szűkülő munkaerőpiac akár meglepő inflációs emelkedést is okozhat, de a bázishatások és a növekedés miatt Európában is végetér a defláció időszaka. Az amerikai jegybank véleményem szerint 4-szer fog kamatot emelni ezek miatt, míg Európában befejezik a QE-t, és az év második felében nulla környékére emeli mínuszból a kamatszintet az ECB.
Mindezek alapján (monetáris lazaság+növekvő gazdaság) az egyértelmű nyertes idén az európai részvénypiac lehet, ráadásul ezt támogatja az is, hogy egyáltalán nincs túlpozicionáltság. 20%-os emelkedés sem lenne meglepő. Az amerikai részvénypiac helyzete bonyolultabb: az erős dollár, emelkedő kamatok, és növekvő munkaerőköltségek miatt a profitok egyáltalán nem biztos hogy jók lesznek. S habár a kamatszint még mindig stimulatív, de emelkedése negatív, a profitkilátások nem egyértelműek. Békén hagynám ezt a piacot.
A kötvénypiacokra az emelkedő infláció és növekvő gazdaság combo nem szokott túl jól hatni. A múlt év populista meglepetései miatt nagyon alacsony a léc (magyarul mindenki Európa szétesésétől fél): ha Európában idén nem nyernek a szélsőségesek, akkor ismét felerősödhet a hozamkonvergencia. Ezt összeadva a német kötvényeknek igen cudar évük lehet - mind a rövid, mind a hosszú oldalon. A többi nagy európai ország kötvénypiacára kettős erő hathat: megnyugvás (=hozamcsökkenés), és növekedés (hozamemelkedés), úgyhogy azokat inkább szintén hagynám.
A devizapiacokon teljesen egyértelmű nyertesnek tűnik a dollár, az a baj, hogy ezt mindenki tudja, úgyhogy nem erőltetném az ismert kereszteket (EUR, JPY), viszont a feltörekvő országokkal szemben még lehet tere erősödésnek, pláne olyan helyeken, ahol egyébként is nagy baj van (Törökország ugrik be elsőnek).
Magyarországon várhatóan robbanó bérek, és ennek köszönhetően megugró lakossági fogyasztás+európai pénzeső lehet. Ez kiugró növekedést is okozhat (5% sem elképzelhetetlen), de szerintem az infláció is 3% fölé emelkedik év közben. A kormányzat bevételei emiatt sokkal jobban alakulhatnak a vártnál, így 2017 év végén teljesen realisztikus, hogy 9%-ra csökkentik az SZJA-t (úgyis ez Orbán Viktor nagy álma, ha lesz rá tér, megteszik). A folyó fizetési mérleg jól fog még alakulni (habár importoldalon valószínűleg a fogyasztás rontani fog), így az MNB továbbra is az erős forinttal fog küzdeni, azonban nem nagyon látszik, hogy mit tehet még, miután nullába vitte a rövid kamatokat (hacsak mondjuk valami unortodox eszközzel nem kezdi el a hosszú hozamokat is lepréselni - nem lenne meglepő ha ezt tennék!). A magyar hosszú kötvényekre két tényező hathat: növekvő infláció, de közben alacsonyra ragasztott rövid oldal. Ebből nem tudom mi jön ki, de a nagy carry miatt (rövid-hosszú különbség) még mindig lehet, hogy jobbak a hosszú kötvények, mint a rövidek. A részvénypiac nem tűnik olcsónak, ráadásul profitoldalról a növekvő munkaerőköltségek szerintem negatívan hatnak, de közben lesz növekedés. Úgyhogy a helyzet hasonló mint USA-ban: Good for Main Street, questionable for Wall Street. Az ingatlanpiac továbbra is nyerőnek tűnik: az alacsony kamatokhoz képest még az egekben vannak a kiadási hozamok, van tere a hozamcsökkenésnek.
Ezek alapján az idei évre a Eurostoxx long, német kötvény short, budapesti ingatlan long tűnik nyerőnek a legegyszerűbb gondolkodási minták alapján. Év végén kiderül, hogy ez a hármas tényleg jól hoz-e.
