A KT augusztusban közölte azt a technikai kivetítését, amelyhez az idei őszi törvényjavaslatok költségvetési hatását viszonyítani lehet. Ez az alappálya azzal a feltételezéssel készült, hogy 2011-től hatályba lép az szja sávhatárát 5 millió forintról 15 millió forintra emelő, 2009 nyarán kihirdetett jogszabály.
A Költségvetési Tanács által az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentum szerint a most tárgyalt szja-javaslat ehhez képest eredményszemléletben közvetlenül mintegy 300 milliárd, pénzforgalmi szemléletben 275 milliárd forint bevételcsökkenést jelent 2011-ben, ami körülbelül 500 milliárd forintra emelkedik 2012-ben.
Az elemzés szerint a bevételek az augusztusi pályához képest jelentős részben az új, alacsonyabb adókulcs miatt csökkennek, de a családi adóalap-kedvezmény önmagában több mint 130 milliárd forint, míg a külön adózó jövedelmek adókulcsának 16 százalékra való csökkentése (beleértve a kamatadót is) mintegy 65-70 milliárd forint bevételkiesést jelent. Ezenkívül a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítása is csökkenti az adóbevételeket.
A KT ismertette a környező országok egykulcsos adórendszerének tapasztalatait. Az egykulcsos adótól egyenesen azt várták, hogy a megnövekedett teljesítmény önmagában olyan jelentős adóbevételi többletet generál, ami ellensúlyozza az alacsony kulcsok okozta bevételkiesést. Ezek a várakozások nem teljesültek - derül ki a KT anyagából, sőt, az adóbevételek csökkentek Szlovákiában és Romániában, és csupán Oroszországban nőttek.
A pénzügyi szervezetek különadója közvetlenül 185 milliárd forint többletbevételt jelent, amelyből a társasági adóból levonható összeg 25 milliárd. Az energiaszektorban jövőre is megmarad a 30 milliárdot jelentő Robin Hood adó, s ehhez jön a szektort terhelő 60 milliárd forint különadó.
Emellett a társasági adó kulcsa a tervek szerint 2013. január 1-jétől nemcsak az árbevétel 500 millió forint alatti részére, hanem afölött is 10 százalékra csökkenne a mostani 19 százalékról. Ennek költségvetési bevételcsökkentő hatása várhatóan mintegy 140-160 milliárd forint lesz.
A tanács dokumentuma szerint a a javaslatoknak lesznek pozitív makrogazdasági hatásai, elsősorban a fogyasztást és a munkát terhelő adó- és járulékbevételek területén 2011-ben mintegy 50 milliárd forinttal, 2012-ben pedig majdnem 100 milliárd forinttal mérséklik a költségvetési kiadásokat.
A tanács dokumentuma kitér arra, hogy a költségvetési felelősségi törvény értelmében az adójavaslatoknál érvényesülnie kell az ellentételezés szabályának a kihirdetés, illetve az azt követő évben, a KT véleménye szerint a mostani törvénycsomag ennek a követelménynek nem felel meg. A tervezett két törvénycsomag együttes hatásaként az egyenleg már 2012-ben is mintegy 200 milliárd forinttal romlik, 2013-ban és 2014-ben viszont már nagyságrendileg 700 milliárd forint az elmaradás az alappályához képest - olvasható a KT véleményében.
A KT véleménye szerint a magánnyugdíjpénztári befizetések állami nyugdíjrendszerbe történő átirányítása újabb példája a költségvetési átláthatóság és fenntarthatóság együttes sérüléseinek. Az elemzés megállapítja: rövid távon az intézkedés látszólag kizárólag pozitív fiskális következményekkel jár, hosszabb távon azonban - a társadalombiztosítási nyugellátó rendszer kötelezettségeinek emelkedése miatt – az egész nyugdíjrendszer fenntarthatóságát rontja.
A tanács becslései szerint, a beterjesztett jogszabályok elfogadásuk esetén a gazdasági növekedést 0,2 százalékponttal javíthatják 2011-ben és 2012-ben, 2013-ban 0,1 százalékpontos lesz a hatásuk, míg 2014-ben már semleges hatással lesznek a növekedésre. Az inflációt 0,2, 0,3, 0,5, illetve 0,4 százalékponttal emelik a most beterjesztett javaslatok. A törvények a tanács szerint pozitív hatással lesznek a foglalkoztatásra is a versenyszektorban, 0,1-0,2 százalékponttal növelhetik a versenyszféra létszámának növekedési ütemét 2014-ig.
MTI
