A Nemzetgazdasági Minisztérium részletes költségvetési tájékoztatója szerint június végén a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága 25 290 milliárd forint volt, ami 270 milliárddal több a május végi állapotnál.
A részletes adatok alapján a növekedés kisebb mértékben köszönhető annak, hogy a forint a vizsgált hónapban gyengülést mutatott. Ez az adósság devizarészén keresztül növelte a forintban kifejezett állományt. Másrészt a forintkötvények kibocsátása több mint 200 milliárdos emelkedést eredményezett.
Az adósság növekedése bár sosem kedvező, az állomány éven belüli alakulása ingadozó, tehát ahogy a remélt csökkenések, úgy az átmeneti jelentősebb megugrások is természetes folyamatok. Ha egészében nézzük a képet, akkor tavaly év végéhez viszonyítva a kormányzati adósság 590,8 milliárd forinttal növekedett, ami sokkal kedvezőbb folyamatokat sugall az előző évinél. Akkor ugyanis fél év alatt a mostaninak majdnem duplájával, 1193 milliárddal nőtt az adósság.
Az idei növekedésben több tényező is szerepet játszik:
- a nettó forintkibocsátás összesen 1559 milliárddal növelte az állományt,
- a nettó devizalejárat 961,9 milliárddal apasztotta,
- a forint árfolyamának idei gyengülése 70,3 milliárddal emelte,
- a deviza-keresztárfolyamok változása a mark-to-market betéteken keresztól 76,6 milliárddal mérsékelte a kormányzati adósságot.
Megugorhatott az adósságráta is
Ha az első negyedéves nominális GDP-t változatlannal tekintjük, és ugyanígy az államháztartáson belüli egyéb adósságot is, akkor a június végi költségvetési adat ismeretében a GDP-arányos adósságráta 76,36 százalékra emelkedhetett. Ez a június véginél 0,8 százalékponttal magasabb szintet jelent. Ez azonban az első negyedév végi (77,2 százalékos) állapothoz képest az adósság mérséklődésére utal, viszont továbbra sem állhatunk jól a tavaly év végi szinthez képest, amikor is 75,2 százalék volt a magyar állam GDP-arányos államadóssága.
mfor.hu
