4p

Öt éve, 2011. március 11-én soha nem mért erősségű földrengés és az azt követő cunami következtében megsérült a fukusimai atomerőmű.

A Japán történetében legmagasabb mért, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés 2011. március 11-én következett be Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál, Szendai várostól nem messze. A rengést cunami követte, 10 méteres hullámokkal. A földmozgásban, majd az azt követő szökőárban - az akkori összesítések szerint - csaknem 16 ezer ember halt meg, több mint 6 ezer megsérült és több ezren eltűntek. (Más források szerint a 19 ezret is elérte az áldozatok száma). Az anyagi kár is hatalmas volt, utak és vasutak, épületek mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki, gátak szakadtak át. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, 1,4 millió háztartás víz nélkül. A következő hónapban több száz erős utórengés rázta meg Japánt, ötnek az ereje meghaladta a hetest, hetvenkettőé a hatost, további négyszázhúszé az ötöst.

Ez maradt a földrengés után

A katasztrófa során megrongálódott a Tokiótól 240 km-re északra található fukusimai atomerőmű. A földrengés, majd szökőár miatt megszűnt az erőmű áramellátása, s emiatt - a hűtőrendszerek leállása nyomán - katasztrofális helyzet alakult ki a létesítményben, hat reaktor közül három reaktorblokkban hidrogénrobbanás történt, három reaktorban pedig teljes zónaolvadás. Négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott. Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságig beszennyezték a környezetet. A baleset során 37 ember fizikai sérülést szenvedett, két embert pedig radioaktív égési sérülés gyanújával szállítottak kórházba. Az erőmű 80 kilométeres körzetéből kitelepítették a lakosságot, mintegy 170 ezer embert. A Greenpeace szerint az atombaleset elérte a nukleáris és radiológiai eseményeket rangsoroló (INES-) skála legmagasabb, hetes fokozatát.

A nukleáris baleset az egész világon átgondolásra késztette a kormányokat az atomerőművek biztonságát illetően. A földrengés óriási károkat okozott a szigetországban: a világ eddigi legköltségesebb természeti katasztrófája által okozott károk a japán hatóságok számítása szerint több mint 308 milliárd dollárra rúgtak, a helyreállítási munkálatok költségét pedig 184 milliárd dollárra becsülték.

Hivatalos adatok szerint senki sem halt meg a sugárzás miatt közvetlenül a fukusimai katasztrófa után, amely az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség volt. 2015. október 20-án a japán kormány első ízben ismerte be, hogy radioaktív sugárzás okozta a fukusimai atomerőmű egyik dolgozójának vérrákját. Szakértők szerint a Fukusima-1 atomerőmű több dolgozójánál is kialakulhatott a sugárzás miatt daganatos megbetegedés, de a hatóságok ezt vonakodtak elismerni.

A csernobili katasztrófa képei

A válság tetőpontján - kényszerűségből - megemelték a megengedett sugárdózist, amelynek a munkások ki voltak téve a munkálatok idején. 2014 februárjában kiderült, hogy a Tokiói Elektromos Szolgáltató Társaság (TEPCO) 2013 szeptembere óta eltitkolta a talajvízben folyamatosan magas sugárzást mutató mérések eredményeit a japán nukleáris ügynökség elől.

2011. szeptember 6-án az ipari miniszter bejelentette, hogy az ország fokozatosan lemond az atomenergiáról, megkezdték az atomerőművek kikapcsolását. 2012 márciusában leállt a világ legnagyobb atomerőműve, a Kasivazaki-Kariva is. Júniusban azonban áramhiány keletkezett az országban, ezért az 50 leállított atomreaktor közül kettőt újraindítottak.

Bár a japán kormány minden befolyását igyekszik latba vetni az atomerőművek újraindítása érdekében, öt évvel a fukusimai baleset után egyetlen reaktor sem üzemel a szigetországban. A hatóságok négy blokk újraindítását már engedélyezték, az aggódó lakosok és az engesztelhetetlen aktivisták azonban bírósághoz fordultak az ügyben.

Abe Sindzó miniszterelnök 2012-es hatalomra jutása óta az atomreaktorok újraindítása mellett kardoskodik, azzal érvelve, hogy a gazdasági szükségszerűség ezt kívánja. A szigetország ugyanis a 2011-es baleset előtt áramigényének nagyjából 30 százalékát fedezte atomenergiával, s azóta javarészt a földgáz- és kőolajimport növelésével kénytelen pótolni a hiányzó kapacitásokat, ami a nyersanyagok világpiaci árának esése ellenére is hatalmas összegeket emészt fel.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!