5p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Hatvan éve, 1957. március 25-én írta alá Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), valamint az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződést. Az EGK-ből nőtt ki az Európai Közösségek, majd napjaink Európai Uniója. Az évforduló alkalmából az EU-országok vezetői március 25-én Rómában csúcstalálkozót tartanak.

Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én vetette fel az EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, más néven a Montánunió létrehozását. A gondolatot meghirdető Schuman-beszéd időpontját azóta is "Európa napjaként" ünneplik. Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a Montánunió-szerződést, amely 1952. július 25-én lépett hatályba. Ez volt az első alkalom, hogy egy addig kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozó fontos gazdasági terület nemzetek fölötti hatáskörbe került. 1953 elején hatályba lépett az első európai adó, létrejött a szén és vasérc közös piaca, s megszűnt e nyersanyagok vámja.

A Montánunió sikere láttán előtérbe került az európai politikai integráció megteremtésének terve. Ennek alappilléreként kívánták létrehozni az Európai Védelmi Közösséget, a megállapodást 1952. május 27-én Párizsban írta alá a Montánunióban részes hat állam. A NATO-hoz szorosan kapcsolódó, közös nyugat-európai hadsereg felállítását előirányzó katonai együttműködést azonban a francia nemzetgyűlés nem ratifikálta, a szerződés ezért nem lépett hatályba. (1955-ben egy másik védelmi szervezet, a Nyugat-európai Unió - WEU - alakult meg, de ez már nem tartalmazta a közös hadsereg gondolatát.)

A kudarc után egy időre elakadtak az Európai Politikai Közösség létrehozásával kapcsolatos tervek. A Montánunió külügyminiszterei 1955. június elején az olaszországi Messinában a gazdasági integráció továbbfejlesztéséről döntöttek, és elhatározták, hogy létrehoznak egy európai nukleáris programot (Euratom). A javaslat kidolgozásával megbízott Paul-Henri Spaak belga külügyminiszter jelentését elfogadva 1956 májusában úgy döntöttek, hogy kormányközi tárgyalásokat kezdenek az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom megalakításáról.


Több hónapos tárgyalások eredményeként a Hatok képviselői - országonként két-két fő - 1957. március 25-én írták alá az úgynevezett Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról. A római Capitolium épületében lezajlott ceremónián Belgiumot és Franciaországot "csak" külügyminiszter, illetve államtitkár képviselte. Külön egyezményben létrehozták az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) is. A köznyelvben Közös Piacnak is nevezett EGK-szerződés bevezetőjében szerepeltek az európai integráció alapelvei: az európai népek közötti mind szorosabb közösség (unió), a tagállamok gazdasági és szociális fejlődése, az élet- és munkakörülmények állandó javítása, valamint a béke és a szabadság megőrzése. A közös piac létrehozása négy alapelvre, az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgásának biztosítására épül. A vámunió létesítése és a közös kereskedelmi politika mellett a Szerződés adott formát a közös agrárpolitikának (KAP).

Az 1958. január 1-jén életbe lépett Római Szerződés létrehozta a közösség legfontosabb intézményeit: a Közgyűlést (az Európai Parlament elődjét), a Tanácsot, az (Európai) Bizottságot és a Bíróságot. 1967-től az EGK, a Montánunió és az Euratom intézményeinek egyesítése után az Európai Közösségek nevet használták, az időközben 12 tagúra bővült EK alapszerződését először 1987-ben módosították. Az Egységes Európai Okmány az egységes piac bevezetéséről döntött, és véglegesítette a külpolitikai egyeztetések kialakult kormányközi mechanizmusát.

Az integráció további lépése a közösség politikai fogalomként való megteremtése volt. Az 1992. február 7-én aláírt és 1993. november 1-jén életbe lépett Maastrichti Szerződéssel létrejött a jogi személyiséggel nem rendelkező Európai Unió. Az EU első pilléreként határozták meg az Európai Közösségeket, kibővülve a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásával, második pillérként a közös kül- és biztonságpolitikát, harmadikként a bel- és igazságügyi együttműködést. (A három pillért a 2007 végén aláírt és 2009 végén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés olvasztotta egybe.) Az EU-val együtt számos új intézmény jött létre, mint az európai ombudsman, az Europol, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, s több intézmény (köztük az Európai Bizottság) új nevet, illetve új hatáskört kapott, mint például a Bíróság. A szerződés létrehozta az uniós állampolgárság fogalmát, a tagállamok úgy döntöttek, hogy legkésőbb 1999-ig közös pénzt vezetnek be, és meghatározták a konvergencia kritériumait. A közös fizetési eszközt, az eurót 1999. január 1-jén 11 tagállam vezette be, az euró 2002 óta a készpénzforgalomban is átvette az addigi nemzeti valuták szerepét. Az eurózónának jelenleg 19 tagja van.

Maastricht teremtette meg a keretet az integrációs szervezet további fejlődéséhez, amely az újabb bővítéseket és az intézményes átalakításokat is magában foglalta. Amíg az öt évvel későbbi, 1997. évi Amszterdami Szerződés elsősorban a még szorosabb integrációról döntött, a Nizzai Szerződés 2001-ben kiemelten az EU bővítéséhez szükséges intézményi reformokkal foglalkozott, a 2007 végén aláírt és 2009 végén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés pedig az immár 28 tagúra bővült EU működési kereteit reformálta meg, és az uniót önálló jogi személyiséggel ruházta fel. A szerződés először biztosít lehetőséget az EU-ból  történő kilépésre. 2016. június 23-án Nagy-Britannia lakossága népszavazáson az Európai Unióból való kilépésről döntött.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!