5p

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2009. évi mérleg szerinti eredménye 65,5 milliárd forint nyereség - derül ki az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2009. évi működésének ellenőrzéséről készített összefoglalójából.

A legújabb Magyar Közlöny mellékletében, a Hivatalos Értesítőben megjelent szöveg szerint az MNB 2009. évi 65,5 milliárd forintos nyeresége 2010-ben növeli az eredménytartalék 2009. év végi állományának 9,5 milliárd forintos összegét.        

Az MNB 2010 májusában közzétett prognózisa szerint 2010-ben 69,0, 2011-ben 55,0 milliárd forint mérleg szerinti veszteség várható.

Az MNB-ről szóló törvény rendelkezése szerint a veszteség eredménytartalékot meghaladó részét - amely 2012-ben várhatóan 49,0 milliárd forint lesz - a központi költségvetésnek kell megtérítenie.   

A 2009. évi működési költségek tervét az MNB elnöke a 2008. évinél 3,4 százalékkal alacsonyabb szinten, 14,5 milliárd forintban határozta meg. A 2009. évi felhasználás 13,9 milliárd forint, az előző évinél 1,1 milliárd forinttal kevesebb volt.    

A 2009-ben megvalósított takarékossági intézkedések hatására a személyi költségekre 0,7 milliárd forinttal, az információtechnológiai költségekre 0,2 milliárd forinttal, az üzemeltetési és egyéb költségekre pedig szintén 0,2 milliárd forinttal kevesebbet fordított a bank.   

Az MNB 2008-ban tanácsadó közreműködésével hatékonyságjavító projektet kezdeményezett, amelynek 2009–2011. évekre tervezett megvalósításával 1,7 milliárd forint hosszú távon fenntartható megtakarítási elvárást tűzött ki célul. A célkitűzést a bank 2008 végén 1,6 milliárd forintra csökkentette.

A tanácsadó a mintegy 90 fős létszámleépítés mellett további költségmegtakarítást javasolt, mely szerint bank a magasabb jövedelemkategóriába tartozó munkavállalókat alacsonyabb javadalmazásúra cserélje, illetve a létszámleépítések során ezt a szempontot is vegye figyelembe, ami nem felelt meg a Munka Törvénykönyvében rögzített előírásoknak.  

Az MNB alkalmazottainak átlagkeresete (évi 7,8 millió forint) 2009-ben 4,6 százalékkal emelkedett, amely a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók átlagkeresetének növekedését 4,1 százalékponttal, a költségvetésben alkalmazásban állókét pedig 12,5 százalékponttal haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján.   

A jegybank befektetett eszközeinek 2009 végén nyilvántartott nettó záró állománya 34,0 milliárd forint volt, 6,6 százalékkal alacsonyabb a nyitó értéknél. A csökkenéshez 1,3 milliárd forinttal járult hozzá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére térítés nélkül átadott ingatlanok és eszközök nyilvántartásból való kivezetése, 0,6 milliárd forinttal pedig az MNB Bankjóléti Kft. v. a. megszűnése. 

Az MNB-nél a beruházások 2009-re jóváhagyott előirányzata 2,4 milliárd forint volt, ebből 2,2 milliárd forint kapcsolódott kiemelt stratégiai célokhoz. A beruházási kiadások 2009-ben elszámolt összege 1,8 milliárd forintot tett ki.       

A HAJÓ-projekt dokumentumai szerint a 2009-re előirányzott tartós működési költség-megtakarítás 0,8 milliárd forint, a beruházási kiadások tervezett mérséklése 0,02 milliárd forint, a kitűzött létszámcsökkentés pedig 67 fő volt. Az ellenőrzés megállapítása szerint összességében 29,5 fő létszám és annak személyi költségekre gyakorolt 0,3 milliárd forint hatása csökkenti a HAJÓ-projekttel összefüggő hosszú távú megtakarítást, amit a bank a projekt 2009. évi eredményeinek értékelésekor nem vett figyelembe.   

Az MNB 2009-ben 103 fő munkaviszonyát szüntette meg és 52 fővel létesített munkaviszonyt, amelynek eredményeként a záró létszám 593 fő lett, 48 fővel kevesebb a 2008. évinél. A bank a 2009. évi működéséről készített beszámolójában 69,3 fő, hatékonyságjavító projekt keretében megvalósított létszámcsökkentésről számolt be, nem vette számításba az évközi munkaerő-felvételek létszámnövelő hatását.    

A hatékonyságjavító projekt eredményeit a bank a tanácsadó módszertana szerint bruttó módon értékelte, figyelmen kívül hagyva a megvalósítással összefüggő költségeket. A bank beszámolóiban a hatékonyságjavító projekt megvalósításának bemutatása nem teljes körű, a beszámolók nem pontosan és nem összemérhetően mutatták be a projekt 2009. évi időarányos eredményeit és azok működési költségekre gyakorolt hatását. Az ÁSZ javasolta az MNB elnökének, hogy vizsgálja felül a hatékonyságjavító projekt célkitűzéseit és csökkentse azokat a bank egyéb intézkedéseivel összefüggő megtakarításokkal, továbbá azt, hogy biztosítsa a projekt célkitűzéseinek és eredményeinek a bank pénzügyi tervezési és beszámoltatási rendszerén alapuló rendszeres értékelését.   

Az ÁSZ megállapítása szerint egyébiránt az MNB 2009. évi működése, irányítási és döntéshozatali rendszere összhangban volt az MNB-törvény és a bank alapító okirata előírásaival. Az MNB elnöke törvényi felhatalmazása alapján irányította a bank működését, döntött minden – a monetáris tanács hatáskörébe nem tartozó – ügyben.

Az MNB felügyelőbizottsága munkáját a törvényi előírások betartásával, a hatályos ügyrendjének megfelelően végezte, munkatervét teljesítette - közölte az ÁSZ.    

Az ÁSZ 2002 óta évente ellenőrzi az MNB működésének és gazdálkodásának szabályszerűségét, az irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszer működését, valamint az intézményi célkitűzések teljesítését.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!