A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2011 óta összesen 764,8 milliárd forintos közvetlen anyabanki tőkeemelésben részesült a bankszektor - ezzel kapcsolatban viszont meg kell jegyezni, hogy a tavalyi utolsó negyedévi statisztikával még nem rendelkezünk, így ennek hiányában ez csak egy becslésnek tekintendő adat. (A januárban bejelentett Raiffeisen közel 17 milliárdos és az MKB 80 milliárd forintos tőkeemelésével már minimum 860 milliárdnál járunk.)
Az alábbi grafikonon jól látható egyébként, hogy 2011-ben már a korábbiaknál jóval nagyobb direkt emelésre volt szüksége a bankoknak, pedig ez elsősorban még csak a bankadó és a bedőlt hitelek hatása lehet, a végtörlesztés ugyanis csak az év végétől okozhatott nehézségeket. 2012-ben aztán az előző évi 211 milliárd után még többet, 400 milliárdot kellett a magyarországi leánybankoknak juttatni, tavaly a harmadik negyedévig pedig mindössze 153,5 milliárdos anyabanki tőkét kaptak a külföldi tulajdonossal rendelkező leányok.
Újjáépülő külföldi tőkeállomány
Ezzel párhuzamosan természetesen a magyar bankrendszerben lévő külföldi tőkeállomány is jelentős változásokat mutatott. A válságtól kezdve 2011-ig inkább a tőke kivonása jellemezte a piacot: a 2007-es 1504 milliárd 2011-re 1187-re csökkent. Ahogy az az alábbi ábrán is jól látszik, a közel 320 milliárdos kivonás 71 százaléka egyetlen évre, 2011-re koncentrálódott. Ez a szint jelenti a mélypontot is, és a következő évben elkezdődött a tőkeállomány újraépítése. Az azóta eltelt időben 264 milliárdos növekedés következett be 2013 harmadik negyedévéig, amikor is már elérte a 2008-2009-es szintet a külföldi tőkeállomány nagysága: 1451 milliárd forintot. (A teljesen pontos adathoz még meg kell várni az utolsó negyedéves számokat.)
Érdekesség, hogy a tőkeemelésekkel párhuzamosan jelentősen megnőtt a megszavazott osztalék nagysága is. Míg például 2004 és 2008 között szinte még az 1 milliárdot sem érte el ez az összeg (egyedül 2006-ben fizettek ki 4,8 milliárdot), 2009-től kezdve minimum 13 milliárd forintot kaptak a tulajdonosok a magyarországi tevékenység eredményéből. Az eddigi legnagyobb összeg, 63,7 milliárd forint 2011-ben vándorolt a tulajdonosok zsebébe, viszont a tavalyi év hozhatja az újabb rekordot, hiszen az első két negyedévi adatok alapján 69 milliárd forintot szavaztak meg osztalékként.
Azt érdemes megjegyezni, hogy bár az osztalékfizetés és a tőkeemelés is megnőtt a bankrendszerben, de értelemszerűen az egyes bankok szintjén, hol az egyik, hol a másik jellemző, a kettő egyszerre nem.
Minek köszönhető mindez?
Magyarország a korábbiakhoz képest az elmúlt néhány évben nem a legbarátságosabb környezetet biztosította a bankok számára. Ugyan a válság negatív hatása nem csak az itt működő leánybankokat érintette, hanem más uniós országokét is, a magyar gazdaságpolitika teljesen egyedi helyzet elé állította a hitelintézeteket. A működési környezetet negatívan befolyásolta a végtörlesztés, az adósmentésben kötelezővé tett banki tehervállalás, az egy éve létező tranzakciós adó, illetve az eleinte még átmenetinek feltüntetett, mára visszavonásig érvényessé vált bankadó is. Sőt, újabb pont lehet ebben a sorban a pénzügyi rezsicsökkentésként tálalt ingyenes készpénzfelvételi lehetőség is, melynek a legutóbbi hírek szerint lesz még folytatása.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint mindez pedig csak egy hosszú út első állomását jelenti, és a jövőben további átalakulások várhatóak. Ennek igazságtartalmát pedig nehéz is vitatni, ha például a magára még várató devizaadós-mentésre gondolunk, mely feltehetően ezúttal is banki tehervállalás mellett történik majd. Ezen túlmenően a változások egyik központi meghatározó eleme lehet a "tisztességes profit" fogalmának tisztázása. Abban, hogy a kormány elmúlt időszakban felvett "túlzottprofit-ellenessége" helytálló-e, vagy sem, nem kívánunk ítélkezői szerepet magunkra ölteni.
A körülmények, az állami túladóztatás és a magas nemteljesítő-hitelállomány miatt jelentősen csökkent a bankok jövedelmezősége. Éppen ezért az ezekből fakadó veszteségek ellensúlyozására sorozatosan anyabanki tőkeemeléseket kellett végrehajtani a Magyarországon működő leánybankoknál.
És miközben sok bank átstrukturálja a régiós jelenlétét, komoly szinten mindössze az MKB és a Raiffeisen kapcsán merült fel a kivonulás lehetősége. Bár Matolcsy György jegybankelnök tavaly év végén a HírTV egyik adásában meglehetősen határozottan állította, hogy a következő 1,5 évben 4 nagybank hagyja el a magyar piacot.
Egyelőre viszont kitartanak, végül még a Raiffeisent sem adják el, helyette 55 millió eurós tőkeemelést kapott az anyabanktól, az MKB pedig 80 milliárd forintot.
Székely Sarolta
mfor.hu
