Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója kiemelte: a Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak. Magyarország évek óta mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak - vélekedett. Úgy látja, "az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket".
Közölte: a jelentésben kiemelt főbb magyarországi problémák a terrorveszélyhelyzet intézményével kapcsolatos aggályok, a kormány fellépése a civil szervezetekkel szemben, a sajtó- és szólásszabadság helyzete, a romák hátrányos megkülönböztetése, valamint a menekültek és migránsok emberi jogainak megsértése.
A jelentésben többször felmerül Ahmed H. Cipruson élő szíriai állampolgár esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjával első fokon bűnösnek talált a szegedi törvényszék és tíz év fegyházra ítélt. Az ellene folyó eljárás a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről árulkodik, hogy összemossa a terroristákat és a menedékkérőket - vélte az AI.
A Magyarországgal foglalkozó országjelentésben kifejtették: az alaptörvény módosítása "elenyészően kevés demokratikus kontroll mellett bevezette a terrorveszélyhelyzet homályosan és tágan meghatározott intézményét".
A dokumentumban közölték: Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és a menedékkérők bejutását az országba, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli illegális határátlépés miatt.
Mint írták, a kormány több mint hatmilliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben "bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek" ábrázolták a menekülteket és migránsokat. Felidézték a tavaly őszi kvótareferendumot is.
A civil szervezeteket illetően azt írták: a kormány néhány képviselője tovább folytatta "a civil szervezetek fenyegetését", aminek káros következményei vannak a magyar civil szférára.
A szólásszabadsággal kapcsolatban a Népszabadság kiadásának felfüggesztését emelték ki.
A romák hátrányos megkülönböztetését vizsgálva megemlítették a miskolci, úgynevezett számozott utcák néven ismert városrész lakóinak ügyét és roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetését.
Hidvéghi Balázsnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának közleménye szerint az Amnesty International "egyike azoknak a migránspárti ügynökszervezeteknek, amelyek Soros György pénzéből működnek és a migránspárti erőket szolgálják", nem először támadva a magyar bevándorláspolitikát.
Az AI támadása "most is borítékolható volt, miután a magyar parlament napirendre vette a jogi határzár további megerősítését" - írta. Hozzátette: a migránsok őrizetbe vételéről szóló törvényjavaslatot "akkor is támogatni fogjuk, ha szembe kell néznünk külföldi pénzekkel kitömött nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával, amelyek a mostanihoz hasonló jelentésekkel akarják befolyásolni a magyar bevándorláspolitikát".
Az AI jelentése szerint a múlt kínálta tanulságok ellenére tavaly heves és könyörtelen támadások érték az emberi méltóság és egyenlőség alapelvét olyanok részéről, akik bármilyen áron a hatalom megszerzésére vagy megtartására törekszenek, nem visszariadva a bűnbakkeresés, a félelemkeltés propagandájának terjesztésétől sem.
A világ legnagyobb emberi jogi szervezete szerint Európában tavaly a populizmus berobbant a politika fő sodorvonalába, a politikusok szerte a térségben rájátszottak az elidegenedettség, a bizonytalanság érzetére. Sok mindent célba vettek: a politikai eliteket, az Európai Uniót, a bevándorlást, a liberális médiát, a muszlimokat, a külföldieket, a globalizációt, a nemi egyenjogúságot hirdetőket és a mindig jelenlévő terrorveszélyt.
Ezek az erők azokban az országokban érték el a legtöbbet, amelyekben hatalmon vannak - az AI véleménye szerint ezek közé tartozik Magyarország és Lengyelország is -, de nyugatabbra is rákényszerítették a régóta intézményesült politikai erőket politikájuk számos elemének átvételére. Ennek széles körben tapasztalható eredménye a jogállamiság meggyengülése és az emberi jogok védelmének eróziója, ami különösképpen érinti a menekülteket és a terrorcselekmények gyanúsítottjait, de végső soron mindenkit - áll a szervezet világjelentésében.
MTI
