5p

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint megalapozatlanok a Stabilitás Pénztárszövetség azon célzásai, hogy a társaság nem hivatalos forrásból származó, esetleg tudatosan eltorzított adatokat használt volna számításai során.

"Az esetleges számítási hibák minket terhelnek, ám visszautasítunk minden olyan célzást, miszerint az adatokat tudatosan manipuláltuk volna" - közölte a gazdaságkutató a pénztárszövetség szerdai közleményére reagálva.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerdán azt közölte, hogy a gazdaságkutató számítása hibás, rossz adatokból téves következtetéseket vont le. Korábban Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott a Századvég tanulmányára hivatkozva azt mondta, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyonból legalább 500 milliárd forint hiányzik, ezért meg kell vizsgálni, hogy megvan-e a pénztári vagyon.

A Századvég közleménye szerint sem a hibás adatok, sem a téves következtetések bizonyítása nem történt meg. A számítások a KSH által publikált fogyasztói árindexre, a PSZÁF pénztárakra vonatkozó statisztikáira, valamint az Államadósság Kezelő Központ által számított MAX állampapír indexre épülnek. "Ha folytatnánk a Stabilitás stílusában, akkor most azt kellene írnunk, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség súlyos elfogultsága miatt alapvetően félreértelmezi a Századvég tanulmányát" - írja a társaság.

A Századvég a nemzetgazdaság egészének szemszögéből közelítette meg a magánnyugdíjpénztárak kérdéskörét, és úgy találta, hogy a jelenlegi vagyon létrehozása az államtól e vagyon mai értékénél mintegy 420-500 milliárd forinttal nagyobb ráfordítást igényelt - ismertette a társaság.

A Századvég Gazdaságkutató soha nem állította, hogy a pénztárak tudatosan megkárosították volna tagjaikat. A cikkben bemutatott számítás - egy hipotetikus tagra vonatkozó 214 ezer forint veszteség - pusztán azt érzékelteti, hogy egy ilyen tag mennyivel járt volna jobban, ha az állam a feltőkésítést magánpénztárak helyett egy hasonlóan magas adminisztrációs költségű rendszerben, a múltbeli feltételeknek megfelelő kondíciójú forint állampapírokkal hajtja végre - mutat rá a gazdaságkutató.

Arra az esetre, ha a pénztártagokat érő veszteségek vagy nyereségek mértékéről egyénekre lebontott, anonimizált adatokat kíván közzétenni a Stabilitás Pénztárszövetség, az általuk kezelt egyéni számlák felhasználását javasolja a gazdaságkutató. "Ezek pontos vezetésében és hitelességében nem kételkedünk, ezért örömmel vennénk a pénztárszövetség ilyen irányú elemzéseit" - tartalmazza a közlemény.

A gazdaságkutató ismerteti: mivel a hazai gyakorlatban a pénztári vagyon létrehozását az államadósság növelése útján finanszírozták, lehetségesnek tartja, hogy a második pillértől várható állami megtakarítások jelentős része, sőt akár egésze elveszik az államadósság kamatterhei miatt.

A jelenlegi szabályok szerint a magánpénztári tagok tb nyugdíja 26 százalékkal alacsonyabb állami ráfordítást igényel az egyébként minden tekintetben azonos életpályát befutó nem magánpénztári tagokénál. Emiatt az államnak jelentős megtakarításai keletkezhetnek a nyugdíjkifizetéseken, amikor a pénztártagok 10-15 év múlva tömegesen nyugdíjba vonulnak. A Századvég azonban nem látja biztosítottnak, hogy az így elérhető állami megtakarítás nagyobb lesz a második pillér feltőkésítése miatt megnövekedett államadósság kamatterheinél, emiatt javasolja a második pillér finanszírozási és működtetési rendjének alapos átgondolását - derül ki a közleményből.

A Stabilitás kritikájában szereplő "nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe" fogalom a közgazdasági szakirodalomban a Századvég szerint nem létezik. Az implicit államadósságnak, vagyis az állam nyugdíjfizetési ígéreteinek nincs a hagyományos értelemben vett kamata, szemben az explicit, vagyis államkötvények formájában fennálló adóssággal. (A pénztárak képviseleti szerve szerint azt, hogy az államháztartás milyen viszonyban áll a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel, nem az állampapírpiaci hozamok és a nyugdíjpénztári hozamok összehasonlításával, hanem a felhalmozáskori államadósság finanszírozása, illetve a nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe különbözeteként lehet meghatározni.)

A gazdaságkutató szerint lehetséges, hogy kritikusai az implicit államadósság majdani nyugdíjfizetés miatti explicitté válásáról beszélnek, és ennek kamatterheit értik a fogalom alatt, ők azonban igen bizonytalannak tartják a 10-15 év múlva kibocsátott magyar államkötvény kamataira vonatkozó számításokat, és minden erre építő kalkulációt.

"Szeretnénk leszögezni, hogy eredeti cikkünk célja nem a második pillér megszüntetésének igazolása volt. Ezzel szemben igyekeztünk szakmai érvekkel és számításokkal rámutatni a rendszer hibáira, külön kiemelve a szabályozás tökéletlenségét és a tőkefedezeti rendszerre való részleges áttérés alapelvének sorozatos megsértését" - írja a Századvég.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!