A nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevők megsegítését célzó törvényjavaslat szerint a lakáscélú hitelszerződések kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendelet által meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosíthatók, amennyiben ezt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja.
Az utóbbi felsorolás a bizottsági javaslat indoklása szerint azért egészült ki a lekötött ügyfélbetétek kamatváltozásával, mert a hazai betétek az elmúlt időszakban a pénzügyi intézmények forrásszerkezetében egyre nagyobb hányadot foglalnak el, így forrásköltségeik alakulása jelentős hatással van az árképzésre.
A bizottság javasolja azt is, hogy a kölcsön, a törlesztő részlet valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámításakor az átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot a pénzügyi intézmények ne számíthassanak fel.
A bizottsági javaslat pontosítja a tartós késedelem esetén felszámítható kamat és költségek korlátozására vonatkozó rendelkezést: a pénzügyi intézmények a módosító indítvány szerint a kölcsönszerződés felmondását követő 90. napot követően a fogyasztó nem teljesítése miatt nem számíthatnak fel késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben.
Ha a szerződés deviza alapú, és a szerződés felmondásakor a tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, akkor a szerződés felmondását követő 90. napot követően nem számítható fel a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamat, költség, díj vagy jutalék.
MTI
