A kedden megjelent mutatós beruházási adatok megerősítik, hogy idén valahol 4 százalék közelében lehet a GDP. A számokból kiderül, hogy a beruházások felpörgését elsősorban az újra meginduló európai uniós források támogatták.
De vajon mi lesz 2020 után, amikor a várakozások szerint megcsappanhat a Brüsszelből érkező finanszírozás, illetve a vissza nem térítendő támogatások helyett egyre inkább a visszatérítendőek lesznek a meghatározók? Akkor lefullad a magyar gazdaság? És felkészült erre a helyzetre a kormány, van vészforgatókönyve?
Minderről Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert kérdeztük meg pár napja (a vele készült interjúnkat itt találja). A miniszter szerint nincs szükség vészforgatókönyvre, de kétségtelen, hogy addig olyan állapotba kell juttatni a gazdaságot, hogy az uniós finanszírozásban esetleg bekövetkező változások ne rendítsék meg.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi 2 százalékos növekedés azért is volt kedvező, mert azt lényegében uniós források felhasználása nélkül érte el az ország. Tehát van egy 2 százalékos potenciális növekedés a gazdaságban - szögezte le Varga.
Mint mondta, ahogy a jegybank növekedési hitelprogramja, úgy az uniós támogatások beérkezése is segít a mérlegen, majd a kifutásuk idején visszafogja azt.
Amikor ez megtörténik majd az uniós pénzekkel, akkor kellemetlenek lehetnek a számaink, de nem kell ettől megijedni, hanem arra kell koncentrálni, hogy a meglévő támogatásokat jobban tudjuk felhasználni a versenyképesség javítására, a termelési láncok növelésére - mondta a miniszter.
Kérdés, hogy ebben a helyzetben tartható lesz-e a mostani évtized végén, a következő elején a 3-5 százalékos növekedés, amit Orbán Viktor miniszterelnök korábban szükségesnek nevezett a kormány gazdaságpolitikai céljainak teljesítéséhez. Erről azt mondta a nemzetgazdasági miniszert, hogy ha tartani akarjuk a konvergencia ütemét, akkor ezt a növekedést hozni kell. Megemlítette, hogy az utóbbi években komoly működőtőke beruházások voltak, elsősorban az autóiparban, de például az élelmiszeriparban is. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy gyorsuljon az átállás a hozzáadott érték alapú fejlesztésekre, aminek az alapja a kutatás-fejlesztési tevékenység.
Nyilván sokat segítene ebben, ha az unió országai együtt tudnának haladni, és az EU működése nem állna át a kétsebességes modellre. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a magországok, élükön Németországgal és Franciaországgal, egy szűkebb kooperációban működnének tovább együtt, a többiek - köztük mi - pedig a perifériára szorulnánk.
Erre azt mondta Varga, hogy "aki ismeri a miniszterelnököt, tudja, hogy nem szeret a második ligában játszani."
A magyar kormány álláspontja szerint egységes unióban kell gondolkodni.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy például a közös pénz, az euró bevezetését is azonos ütemben kellene végrehajtani. Varga lassabb tempót tart kívánatosnak, mert csak akkor szabad belépni az eurózónába, amikor a gazdaságunk optimális teljesítményt nyújt.
S hogy mikor kapjuk meg először euróban a fizetésünket? Hát arra még várni kell. A miniszter emlékeztetett arra a kormányzati vállalásra, hogy a jelenlegi évtized végére kell abba a helyzetbe kerülni, hogy erről reálisan lehessen dönteni. Szerinte a feltételeket, egy kivételével, már ma is teljesíti az ország. (Egyedül a belépés előtti időszakban alkalmazott árfolyamrögzítéssel vagyunk elmaradva, de az lényegében az euró bevezetésének deklarálását jelenti, határidő megjelölésével.)
Ma abban a helyzetben vagyunk, hogy ha akarnánk, döntést tudnánk hozni az euróról, és ez egyelőre elég is a kormánynak - mondta a miniszter, megerősítve, hogy nincs napirenden a közös pénz bevezetése. Nem szabad sietni, először a versenyképességünkön kell javítani - közölte.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
