A hatékonyságot is növelheti a tevékenység alapú költségszámítás

A tevékenységalapú költségszámítást kevés cég alkalmazza, pedig segíthet a kihasználtság ellenőrzésében és a létszámgazdálkodás javításában is. Igaz, a bevezetés során számolni kell a kontrolling költségeinek növekedésével, és az alkalmazottak ellenállásával is, írja a Világgazdaság.

A tevékenység alapú költségszámítás (activity based costing – ABC) a jól elkülöníthető vállalati funkciókhoz társítja a azokat a vetítési alapokat, amelyek leginkább hatnak a művelet összes költségére. Például a raktározásnál ilyen lehet az elfoglalt térfogat és a tárolási idő, az anyagbeszerzésnél a vásárolt alkatrészfajták száma.

A koncepció már több mint tíz éves, itthon mégis csupán 15-20 nagy cég használja, mivel módszer a hagyományosnál jóval több adat rendszeres gyűjtését igényli, ami növeli a kiadásokat. Előnyei csak a közepes vagy nagy cégeknél jelentkeznek, ahol a termelési folyamatok is összetettebbek.

A kudarcok nyomán jelent meg két évvel ezelőtt a tevékenység alapú költségszámítás idővezérelt változata: itt az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idő az egyetlen mérési alap. Bár ez a módszer a termelő tevékenységet végző cégeknél nehezen áll meg, jó eredményeket adhat a szolgáltató szektorban.

A módszert a Magyar Külkereskedelmi Bank elsőként vezette be hazánkban 2001-ben, és főleg a kapacitáskihasználás mérését és a stratégiai súlypontok helyes megválasztását könnyítette meg náluk. A bevezetés során viszont nehézséget okozott szervezeti ellenállás: a dolgozók a normaidők meghatározás kapcsán egy közelgő létszámleépítéstől tartottak, ezért pontatlanul adták meg az adatokat.

Az E.On Hungária Rt. azért vezette be a rendszert, mert csapatának folyamatos átalakulása miatt máshogy nem lehetett mérni a költségeket. Itt a legnagyobb gondot az önálló folyamatok azonosítása, a szervezeti változások követése és a felelősségi körök kialakítása okozta. Sok energiát kötött le az is, hogy a munkatársakkal megértessék: nem öncélú kontrolling-módszerről, hanem a vezetői döntéseket jobban támogató rendszer bevezetéséről van szó, írja a Világgazdaság.