Közepesen kockázatos a gazdaság - lényegében évek óta ez a helyzet. Legutóbb 2000-ben volt magasabb a kockázati index (EcoRisk) hatvan pontnál, azóta 62,6 és 47,2 pont között lavírozik. Tavaly a negyedik negyedévben 53,4 pontot jelzett, ami a 2005 utolsó negyedéhez képest több mint két pontos visszaesést jelent.
Ugyanakkor az egész évet figyelembe véve az index kis mértékben emelkedett: 53,6 pontról 55,1 pontra. Ennek az oka, hogy míg 2005-ben a negyedik negyedév a maga 55,6 pontjával a legerősebb volt - az első negyedben mindössze 50,1 pontot mutatott az index -, addig 2006 első felében viszonylag jól alakultak a számok. Az első negyedévben például 57,2 volt az index, innen kezdett el lefelé mozogni 53,4-re. A mutató négy alindexből áll: egyensúlyi, pénzügyi, konjunktúra és munkaerőpiaci - ebből csak az utóbbi mutatott halovány emelkedést.
Egyetlen helyzetet sem használtunk ki
Mióta a Political Capital az indexet készítteti, soha sem volt olyen kedvező év, mint 2006 (kivéve 2007 első negyedét) - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.
Vagyis a külső környezet alapján a magyar gazdaságnak pumaként kellett volna szökkennie tavaly, mint ahogyan az a többi, hozzánk hasonló állam esetében be is következett. Csehország, Szlovákia és Szlovénia indexe tíz-húsz ponttal magasabb, mint hazánké.
Az egyensúlytalanság határán
A négy alindex közül az egyensúlyi az, amely különösen aggodalomra adhat okot. A 25,8 pont egy paraszthajszálra van a nagyon magas kockázatú mezőtől (ehhez húsz százalék alá kellene zuhannia). Szakértők szerint az államháztartásban elkövetett ámokfutás következménye lett a gyatra eredmény. Csak a nagyon kedvező külső környezetnek és a kiigazításnak köszönhető, hogy megmenekült a gazdaság az összeomlástól - magyarázta Martin József Péter, a Figyelő főszerkesztője.
Ennek persze meglettek a következményei is. A gazdaság a kamat és hozamfelárakkal, a negatív működőtőke-áramlási mutatóval és a beruházások visszaesésével fizetett meg ezért. Ezek közül a működőtőke negatív mutatója (több működőtőke áramlott ki Magyarországról, mint amennyi beáramlott) és a beruházások elmaradása aggasztó.
A többi még elfogadható
A legjobb alindex változatlanul a pénzügyi, itt Magyarország továbbra is az alacsony kockázatú kategóriában van. A forint tavaly csak egyszer, pár napra ment át a sáv gyenge oldalára, ezt leszámítva kifejezetten stabil volt.
Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a környezeti hatásokat sem. Tavaly a külső környezet volt inkább a meghatározó, nem pedig a belső piac. Mivel a pénz- és tőkepiac nagyon elnéző volt, ezért az index is magas marad - mondta Duronelly Péter, a Budapesti Alapkezelő Zrt. szakértője.
A másik két alindex közül a konjuktúra lényegében stagnált, kicsivel a hatvan pontot és alacsony kockázatot jelentő határ alatt maradt. Igaz, hogy míg 2005-ben folyamatos emelkedés mellett érte el az 59,7 pontot a mutató, addig 2006-ban az első negyedév 66,4 pontja után folyamatosan esett az index - szögezte le Török Zoltán.
Az egyetlen alindex, amely emelkedett tavaly, a munkaerőpiaci volt. Ez is csak lehetnyit nőtt, ráadásul az idén nincs túl sok esély ugyanerre: jobb esetben is csak stagnálni fog a mutató.
Az adatok egyetlen pozitív alapja, hogy nem nőtt a munkanélküliségi ráta. Emellett az is elmondható, hogy bizonyos szektorokban, így az építőiparban és a textiliparban nőtt a foglalkoztatottak száma és a bértömeg is.
Ez persze nem jelent semmi mást, mint hogy a fokozott munkaügyi ellenőrzések hatására többen jelentették be alkalmazottaikat - mondta Bartha Attila, a Kopint-Tárki Zrt. szakértője.
F. Sz. E.
Menedzsment Fórum
