A plakátadó mentén is hasad a magyar politika


Míg a kormánypárti városokban jellemzően a maximum adómértéket vetik ki januártól, Salgótarján egyelőre nem fizettet közterhet.

Az önkormányzatok ezekben a hetekben hozzák meg döntéseiket a köztéri reklámhordozók, plakátok megadóztatásáról. Erre törvény kötelezi a településeket, de azt már a közgyűlések határozzák meg, hogy mekkora legyen az adó mértéke.

Íme, egy plakát, ami kiverte a biztosítékot a kormánynál

Íme, egy plakát, ami kiverte a biztosítékot a kormánynál 

Azt nem merjük kijelenteni, hogy mintavételünk reprezentatív lenne. Mindenesetre az általunk megtekintett közgyűlési előterjesztések alapján leszűrhetjük azt a megállapítást, hogy a kormánypárti vezetésű városokban igyekeznek a maximum adómértéket kivetni 2018 januárjától a reklámhordozókra. De például az utolsó balos fellegvárak közé tartozó Salgótarjánban más utat járnak. Ugyan ők is eleget tesznek a törvényi kötelezettségnek, s megalkotják a helyi rendeletüket, de abban nulla százalékos adót állapítanak meg 2018-ra. Mindjárt el is áruljuk, miért.

Előbb azonban röviden tekintsük át az előzményeket. A plakátadó bevezetése azután vált fontossá az Orbán-kormány számára, hogy a korábbi hűséges pénzügyi háttérember, Simicska Lajos látványosan szembefordult egykori barátjával, "harcostársával", Orbán Viktorral. A G-nap - aminek a harmadik évfordulójára jövő februárban kerül sor - egy nagyon szoros, a Fidesz felemelkedését megalapozó szövetség végét jelentette, a párt politikai és gazdasági alapjait lerakó két kulcsfigura végleges szakítását.

Ennek okát csak találgatni lehet. Simicska környezetéből azt szivárogtatták ki, hogy az üzletembernek elege lett az oroszbarát politikából, az párt ideológiája elárulásának érezte, hogy Orbán közeledni kíván Moszkvához. Elhisszük, vagy sem, tény, hogy a 2014-es választások után Orbán - jó szokásához híven - újraosztotta a kártyákat, új, sikerre éhes és kellően gátlástalan embereket hozva helyzetbe a gazdaságban, elsősorban az építőiparban és a médiában.  Ez természetszerűen Simicska háttérbe szorulásával járt, amit a vállalkozó nehezen viselt.

Ez vezetett a G-naphoz, amikortól számítva Simicska világosan és egyértelműen Orbán ellenzékévé vált. Ma már nyíltan felvállalja, hogy a Jobbik erejében bízva próbája elérni Orbán leváltását. De beismerő nyilatkozatok nélkük is tudható volt az elmúlt években, hogy Simicska a Vona Gábor-féle politikai mozgalom támogatására csoportosította át erőforrásai egy részét. A Jobbik országos plakátkampányba kezdett, az üzenetek közvetítésében pedig Simicska plakátcégével működött együtt.

Erre reagálva nyomta át a kormány a parlamenten a plakátok helyi adóztatását lehetővé tévő javaslatot tavaly év végén. Az építményadót alkalmazó önkormányzatoknak egy évük maradt a helyi rendeletek módosítására. Erre kerül sor most a településeken. A törvényi indoklás persze nem Simicska tevékenységének visszaszorítása volt, hanem a településkép védelme, de ez a jogszabály, illetve a fél évvel későbbi - amely a pártok köztéri aktivitását korlátozta a reklámhordozókon - politikai indíttatása nyilvánvaló.

Két közismert kormánypárti szereplő, Lázár János és Kósa Lajos városában néztük meg, milyen rendelettel vágnak neki az új évnek. Hódmezővásárhelyen - ahol Lázár egykor polgármester volt -, és Debrecenben - ahol pedig Kósa Lajos ült sokáig a városvezetői székben - januártól a lehető legmagasabb adót vetik ki a plakátokra.

A Hódmezővásárhely közgyűlése által tárgyalt, nyilvánosan elérhető előterjesztés szerint négyzetméterenként egységesen 12 ezer forint adó bevezetését javasolják. Ez a törvényi maximum. Cikkünk elején azért írtuk azt, hogy ez valószínűleg nem lehet egyedi eset, mert a dokumentum szerint a város "hasonlóan a nagyobb települések többségéhez" jár el, amikor a kivethető legmagasabb adót állapítja meg.

Az is kiderül az előterjesztésből, hogy az így várható bevétel 10 millió forint lenne, ám a rendelet hatására a reklámhordozók számának csökkenése várható, amely így alacsonyabb bevételnövekedést eredményez.

Debrecen ennél egy picivel szofisztikáltabb megoldást választott: ott 5 négyzetméterig nem kell adót fizetni, de felette már ők is a maximumot, 12 ezer forintot vetnek ki. A rendelet miatt egyébként lehetnek jogértelmezési viták, mivel nem egyértelmű, hogy az 5 négyzetméternél kisebb és nagyobb reklámhordozók között tesz-e különbsége a város, vagy 5 négyzetméterig nem kell fizetni. A helyi sajtó értelmezése szerint ez a helyzet: ami nem haladja meg az 5 négyzetmétert, az után nem kell adózni, ami meghaladja, az után kell.

Ebben az esetben a legtöbb debreceni óriásplakáthely után le kell majd róniuk az adót a reklámhordozó tulajdonosainak (tehát nem a telek gazdájának), mivel a legtöbb plakáthely 12 négyzetméteres. Vagyis egy ilyen reklámhordozó után évi 144 ezer forint folyik majd be az önkormányzathoz, ami akkor is jelentős építményadó bevétellel kecsegtet, ha a rendelet miatt esetleg csökken a plakáthelyek száma.

Salgótarjánban viszont nem látnak ekkora lehetőséget a plakátadóban. A várost a szocialista Fekete Zsolt vezeti, vagyis a település a kevés ellenzéki bázis közé tartozik. Az itteni előterjesztés szerint eleve alacsony az adóztatható felület - jelen állás szerint mintegy 100 négyzetméter - ami tovább apadhat, ha adót kell fizetniük a tulajdonosoknak. Vagyis a legjobb esetben is 1,2 millió forint bevételt söpörhetne be a város, ráadásul értelmezésük szerint az adó kivetésének jogszabályi háttere sem egyértelmű (mint jelzik, a helyi adóról, illetve a településkép védelméről szóló törvény is jogértelmezési problémákat vet fel).

Mindezek alapján 2018-ra 0, azaz nulla százalékos adó megállapítását javasolták a közgyűlésnek, azzal, hogy majd egy utólagos hatásvizsgálat eredménye teremthet lehetőséget az adómérték jövőbeni, megfontolt változtatására.

Baka F. Zoltán

mfor.hu 


Olvasta már?



hirdetés
A bankokat érintő fontos bejelentésre készül a kormányA bankokat érintő fontos bejelentésre készül a kormány

Feltételezhetően az zavarja, hogy a pénzintézetek túl aktívak a lakossági állampapír piacon.

.
hirdetés
elrejt
 
.