A jegybanki statisztika szerint, melyet az államháztartás és a háztartások előzetes pénzügyi számláiból lehet kiolvasni, a bruttó GDP-arányos adósság 0,6 százalékponttal nőtt a márciusi végi állapothoz képest, míg tavaly decemberhez képest a növekedés immár 5,7 százalékpontot tesz ki.
A maastrichti adósság a mostani 85,1 százaléknál csak 2010 második negyedévben volt magasabb 85,6 százalékkal. A magán-nyugdíjpénztári vagyon "konfiskálását" követően 2011 második negyedévében pedig "csak" 79 százalékot jelentett az MNB.
A múlt heti kiváló GDP növekedési adat tükrében az adósság további emelkedése különösen fájó, hiszen a korábban vártnál magasabb GDP-re kell a számokat vetíteni, vagyis úgy nőtt tovább a tört értéke, hogy a nevező is nagyobb lett. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a nevezőnél a számláló gyorsabban nőtt, vagyis a GDP növekedési ütemét meghaladta az államadósság ugrása.
És a matematika most sem téved, hiszen a jegybank által jelentett 25 431,6 milliárd forint bruttó konszolidált adósság 2 százalékkal magasabb a március véginél és 10,18 (!!!) -cal a december véginél.
Az adósságráta ugrása valószínűleg meglepi a piacokat, ahogy minket is meglepett, hiszen egy kisebb reál-GDP növekedés mellett is 84,7 százalékot számoltunk június végével. (Lásd: Erről beszél Brüsszel - júniusban is csúcsra mehetett az adósságunk) Az általunk számoltnál nagyobb növekedésért egyértelműen a központi kormányzaton kívüli alrendszerek a felelősök, hiszen az Államadósság Kezelő Központ havi és heti adatai alapján a büdzsé adósságát viszonylag jól be lehet lőni.
Mi a fenti cikkben 24 699 milliárddal számoltunk a tényleges adat pedig 24 704 milliárd volt. A büdzsén felüli tételek (önkormányzatok, elkülönített alapok) összege viszont az általunk számolt 610 milliárd helyett 727 milliárdra ugrott, ami a 0,4 százalékpontos eltérést indokolja.
A központi kormányzat adósságával kapcsolatos legfrissebb, augusztus elejével záródó heti adatairól itt közöltünk elemzést: Ezért nem csökkent úgy az adósság, mint kellett volna.
A nettó tartozás újabb historikus csúcson
Az államháztartás nettó tartozása, amelyet úgy számolnak, hogy a bruttó konszolidált adósságból (fenti tétel) levonják az államháztartás által tulajdonolt pénzügyi eszközöket, GDP-arányosan 76,3 százalékra, soha nem látott szintre nőtt. Ennek a mutatónak az értéke már az első negyedévben is historikus csúcson volt, miután visszamenőleg módosult a nyugdíjpénztári pénzek elszámolásának módja. (Hatalmasat ugrott a nettó adósságunk a nyugdíjpénzek miatt)
Emellett a költségvetési folyamatok alakulásával kapcsolatban sem lehet kedvező számokat kiolvasni a statisztikából. A negyedéves pénzforgalmi hiány a GDP 4 százalékára ugrott, ami 2011 utolsó negyedéve óta a legrosszabb adat. Az utolsó negyedévvel záródó év szezonálisan kiigazított pénzforgalmi hiánymutatója pedig 3,2 százalékot tesz ki. Ugyanakkor azt meg kell jegyezni, hogy a pénzforgalmi hiány nem egyenlő a 3 százalékos céllal ismert maastrichti hiánnyal, hiszen például az állami vásárlások kiadásai az elsőt igen, a másodikat (többnyire) nem terhelik.
A háztartási szigor viszont továbbra is töretlen
A jegybank ma közölt statisztikáival kapcsolatban egyetlen pozitív adatot lehet feljegyezni, mégpedig a háztartások továbbra is magas megtakarítási képességét. A második negyedévben ez a GDP 6,1 százalékára rúgott, ami 2 teljes százalékponttal magasabb a tavalyinál. A négy negyedéves átlagos, szezonálisan kiigazított megtakarítási ráta pedig 6,2 százalékot tesz ki a GDP-re vetítve.
mfor.hu
