Az elmúlt napokban bebizonyosodott, hogy a legrosszabbon még nem vagyunk túl, hiába hangoztatta ezt a véleményt számos amerikai bankvezér korábban. Az egy éve tartó amerikai pénzügyi válság eddigi legmélyebb pontjára érkeztünk, és már egyértelmű, hogy a tengerentúli pénzügyi szektorban zajló kedvezőtlen folyamatok átterjednek a reálgazdaságra, véli Tapaszti Attila, a Takarékbank kötvénykereskedője.
A reálgazdaságra való átgyűrűzés menete a következő: a bankok kockázatvállaló hajlandósága – kényszerűen – csökken, ami a hitelkondíciók szigorodását vonja maga után. Így csak a jobb besorolású adósok juthatnak hitelhez és ők is csak magasabb kamatokkal, kedvezőtlenebb kondíciókkal, több fedezettel. Ez pedig elkerülhetetlenül a fogyasztás csökkenését vonja maga után, másrészt a cégek a források szűkössége miatt kevesebbet tudnak beruházni.
Wall Street-ellenes retorika az USA-banA válságnak lehet egy másodlagos hatása is középtávon, nevezetesen az, hogy csökkenhet a bankok és a tőzsde iránti bizalom. Ez gyengíti a pénzügyi szektor közvetítői szerepkörét, ami nélkül a gazdaságban áramló pénz nem tud megfelelő "hatékonysággal" hasznosulni, állítják a szakemberek. A jegybankok, kormányok pontosan ezen bizalom fenntartása érdekében avatkoznak be a folyamatokba, hiszen a pénzügyi rendszer stabilitása a gazdaság egészségének az alapja. Ezért a beavatkozás nemzeti érdekként is azonosítható, így az amerikai politikusok szélsőséges Wall Street-ellenes retorikája eltúlzott lehet.
Az Európai Unió és az USA már recesszió közelében van, a feltörekvő országok még tartják magukat, de kérdéses, hogy mennyire lesznek ellenállóak.
Magyarországot ez a válság két oldalról is érintheti. Egyrészt a magas államadósság miatt nagy a nemzetközi pénzpiacoknak való kitettségünk. A bizonytalanság a finanszírozási lehetőségek szűkülését, illetve a kockázati hozamok emelkedését vonhatja maga után. Ez lényegében a jelenleginél magasabb kamatokat is eredményez az inflációs célok által indokoltnál. A növekvő kamatfizetési teher pedig a költségvetés mozgásterét szűkíti.
Másrészt a globális recesszió miatt valószínűleg a magyar export is nehezebb helyzetbe kerül, ami a növekedési kilátásokat rontja - mondta el Tapaszti Attila.
Hatalmas veszteségek és államosításokKedden az AIG nevű – nem mellesleg eddig a világ legnagyobbjának számító - biztosítót államosították az USA-ban, ami úgy tűnik, hogy talán a legkisebb rossz. Igaz azok a befektetők, akik ebben a cégben részvényesek voltak, gyakorlatilag elvesztették a pénzük nagy részét. Mivel az államosítás után az amerikai jegybank, a FED lesz 80 százalékban tulajdonosa az AIG-nek, míg a részvényesek a jövőben csak a cég 20 százalékát fogják birtokolni. Viszont a biztosító mintegy 1000 milliárd dolláros eszközállományát nem kell értékesíteni, legalábbis most. A piac leginkább ettől félt, hiszen akkor az egész eszközállomány hirtelen zuhant volna a piacra. Az államosítás nem jó dolog, mivel azonban totális vészhelyzet van, egyszerűen nem volt más lehetőség. A beavatkozás ugyanakkor a befektetők körében komoly bizonytalanságot keltett, és – valószínűleg nem alaptalanul – attól tartanak, hogy bankok tucatjai dőlnek be a következő hónapokban. Mindez hozzájárult, hogy szerdán tovább zuhantak a tengerentúli részvényindexek.
Az Egyesült Államok költségvetése fokozatos beavatkozásokkal hatalmas terheket vállal magára. Ez már kedden is látszott, hiszen a FED nem tudott kamatot vágni, amire – ha csak jelzés értékű megoldásként, de - szükség lehetett volna. Már az amerikai pénzügyi vezetés is kezdi belátni, hogy hagyományos monetáris eszközökkel nem tud segíteni a piacokon. A probléma ugyanakkor, hogy jelenleg csak azzal tudnak hatékonyan fellépni, ha államosítják a megroppan pénzügyi óriásokat. Pontosabban, ami nagy bajban van azt állami irányítás alá helyezik, a kis problémákkal meg nem foglalkoznak.
Európa sem ússza megA pénzügyi válság, ahogy azt az elmúlt napokban tapasztalhattuk menthetetlenül átterjed európai tőzsdékre is, vélik elemzők, és most éppen spekulánsok próbálgatják a sorra az egyes pénzintézeteket. Tapogatóznak, hogy melyiket nem védik eléggé és melyikről lehet elterjeszteni, hogy bajban van. Ez ma már befektetői divat, hogy kiválasztanak bankokat, akiket megpróbálnak shortolni, és ennek hatására hátha összeomlik. Hiszen nagy eséstől elbizonytalanodnak a részvényesek, és pánikszerűen elkezdenek eladni a részvényesek és a betétesek is elkezdik kimenekíteni a pénzüket.
Erre volt példa a héten az Anglia egyik legnagyobb jelzálogpiaci bankját, a HBOS-t érte ilyen befektetői támadás. Szerdán volt, amikor az előző napi árfolyamhoz képest 50 százalékoss mínuszban állt a bank részvényeinek jegyzése, aztán hirtelen bejelentették, hogy egy másik biztosítóval egyesül, és ennek hatására visszaugrott az árfolyam.
Az OTP meglepően jól viselkedik a válságban és úgy tűnik, hogy direktben a pénzpiaci válság nem érinti. Az indirekt hatások miatt ugyanakkor nehezebben kap majd a jövőben forrást a külföldi piacokról. Igaz ez az egész magyar bankszektorra elmondható, hogy a konkrét cégektől függetlenül a hitelek meg fognak drágulni, azt azonban még nem lehet megmondani, hogy mennyivel. Csak az biztos, hogy a forrásköltségek mindenkinek költségesebbek lesznek.
Másik kérdés Magyarországgal kapcsolatban, hogy tetemes államadósságot ki fogja finanszírozni és mennyiért? A források általános drágulása komolyan érintheti majd a költségvetést.
Most már az egy éve húzódó válság kapcsán kijelenthető, hogy a banki felelőtlenség óriási volt az USA-ban. Mindenki azt hitte, hogy az ingatlanfedezettel felvett hitelek nagyon biztosak, de kiderült, hogy nem, és hibás volt a bankok kockázat értékelési rendszere, aminek az árát most az egész világ megfizeti.
Varga M István
