A jelenlegi gazdasági környzetben igazán irreális víziónak tűnhet Orbán Viktor március elején tett nyilatkozata, miszerint "az embereket nem szabad adóztatni, amikor keresnek, akkor kell adóztatni, amikor elköltik a pénzt. Ezzel lényegében a nullát nevezte meg a jövedelemadó ideális kulcsának.
Noha egyelőre még az egyszámjegyű, 9 százalékos szja-tól is minimum évekre vagyunk, hiszen reálisnak a mostani ciklus vége tűnik a bevezetés szempontjából, eljátszottunk azzal az idealista gondolattal, hogy küszöbön a 0 százalékos személyi jövedelemadó hazánkban.
Orbán Viktor nyilatkozata alapján azonban nem egyértelmű, hogy minden esetben 0 százalék lenne a jövedelemadó mértéke, azaz a tőkejövedelmek esetében is, vagy utóbbiaknál tovább élne az adóteher. Ha a kormány által korábban becsült 9 százalékos szja miatt kieső 400-500 milliárd forintból indulunk ki, akkor arányosítás után kiderül, hogy 1120 milliárd lehet az az összeg, ami a mostani 16 százalékos adó 0 százalékra történő csökkenése miatt biztosan kiesne a munkabérekhez kötődően. Vagyis, ha még a tőkejövedelmek esetében meg is maradna a 16 százalékos szja, akkor is több mint 1100 milliárd forint pluszt kellene a büdzsének előteremteni ahhoz, hogy a munkabérek esetében reálissá váljon a 0 százalékos szja.
Negyedével több maradna
Mivel jelenleg a személyi jövedelemadó rendszere teljesen egykulcsos, vagyis a legkisebb és a legmagasabb bérből élő is pont ugyanannyit adózik százalékosan, ezért minden bruttó bérkategóriánál egyaránt 24,4 százalékkal nőne a hazavitt összeg. Ez azt jelentené, hogy a mostani minimálbérből 68 775 forint helyett 85 575 forint jutna. Míg a bruttó 800 ezer forintért dolgozó a mostani 524 ezer helyett 652 ezret vihetne haza.
A helyzet a minimálbér esetében különösen érdekes, ugyanis ezzel elérné a mostani létminimum szintjét a minimálbér nettó értéke. Pontosabban még így is néhány ezer forinttal elmaradna ettől, viszont a minimálbér 3-4 százaléknál nagyobb mértékű emelésével ez teljesen korrigálható lenne.
A változással ugyan a személyi jövedelemadó teljesen eltűnne az adórendszerből a munkabéreknél, a dolgozók a nyugdíjjárulékot (10 százalék), az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokat (8,5 százalék) továbbra is fizetnék. Ezen felül a munkáltató még 28,5 százalékot fizet összesen a bruttó bérre vetítve egy dolgozója után. Így az adóék mostani 49 százaléka 36,58 százalékra mérséklődne, vagyis a teljes munkaerőköltség (bruttó munkabér és munkáltatói járulékok) ekkora hányadát vonná el az állam. Fordulna a kocka is: vagyis az adóterhek mértékét tekintve - és minden egyéb változatlansága mellett - a vállalkozónak többe kerülne a foglalkoztatás, mint magának a dolgozónak a munkavállalás. Jelenleg ugyanis a munkavállalói adók és járulékok nagyobb mértéket jelentenek, mint a munkáltató által fizetendő járulék.
Arab országok mintája?
A 0 százalékos szja-val az adóék tehát 36,58 százalékra (narancssárga oszlop) mérséklődne, ami az Európai Unió tagállamai között a 14. legmagasabb lenne, szebben fogalmazva a középmezőnybe kerülne hazánk. Csak emlékeztetőül, jelenleg a második legnagyobb a magyar elvonás mértéke Belgium után. És míg jelenleg a visegrádi országok között a magyar a legmagasabb, a nulla százalékos szja-val a cseheknél és a szlovákoknál is versenyképesebb lehetne a magyar munkaerő adóztatás szempontjából.
Orbán Viktor munkabéreket adóval nem terhelő nézeteit máshol is követnek a világban. A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis
- a Brit Virgin-szigeteken,
- Bruneiben,
- Bahreinben,
- a Bahamákon,
- Kuvaitban,
- Ománban,
- Qatarban,
- és az Egyesült Arab Emirátusokban egyaránt 0 százalék a személyi jövedelemadó mértéke.
Ugyanakkor a fent említett országokban a fogyasztást sem terhelik kimagasló mértékben. Bár adatot nem minden esetben találtunk, a Bahamákon 7,5 százalékos az áfa mértéke, míg Kuvaitban 16, Ománban és Qatarban pedig 0 százalék.
Székely Sarolta
mfor.hu
