Az IMF-vezér Kína kapcsán úgy vélte, hogy a kínai jüan jelentősen alulértékelt. Elmondta, bízik Peking stratégiájában, hogy újraértékeli valutáját, mivel a fokozatos felértékelés a világgazdaság újraegyensúlyozását tükrözné, amely a gazdasági válság következményeként indult meg. Ez egyfelől az amerikai fogyasztók megtakarítási hajlandóságának növekedésében, másfelől abban nyilvánul meg, hogy a kínai növekedési modell kevésbé támaszkodik az exportra, sokkal inkább a belső magánfogyasztásra - vélekedett. Ugyanakkor kizárta a jüan drasztikus felértékelését.
Kína növekvő gazdasági ereje nyomán a következő években kétségtelenül a világ vezető gazdasági hatalmainak sorába emelkedik, és sürgette az európai országokat versenyképességük növelésére, hozzátéve, hogy az európai növekedés igen gyenge. Véleménye szerint, az európai államok azt kockáztatják, hogy egy amerikai-kínai kizárólagos párbeszéd kialakulásával háttérbe szorulnak.
A spanyol adósságkérdés kapcsán hangsúlyozta, hogy a piacok eltúlozzák a spanyol adósságproblémát, az ország államadóssága jelenleg a GDP 53 százaléka, amely viszonylag alacsony, még az euróövezeti küszöbértékként számon tartott 60 százalékot sem éri el. Ugyanakkor pénteken esedékes spanyolországi látogatásával kapcsolatban kijelentette, hogy ez csupán munkalátogatás.
A G20 országok jövő heti torontói találkozójával összefüggésben Strauss-Kahn hangsúlyozta: a G20 nem az egyetlen legitim fóruma a világgazdaság átalakításának. Ennek kapcsán sürgette a Húszakat, hogy egyeztessenek az IMF-fel, amely több mint 180 államot képvisel.
MTI/Menedzsment Fórum
