A világon már hat központi bank döntött negatívkamat-politika bevezetéséről, köztük a japán jegybank és az Európai Központi Bank, így a világgazdaság kibocsátásának negyedét adó országokban tapasztalják meg, hogy milyen következményekkel járnak a nullánál alacsonyabb kamatok. Alapvetően a betéti kamatokat vágták vissza negatív tartományba, a legkisebb mértékben Magyarországon, ahol a Magyar Nemzeti Bank márciusban csökkentette mínusz 0,05 százalékra az egynapos betéti kamatot, a legerősebben pedig Svédországban, ahol már mínusz 1,25 százalékra süllyedt a betéti kamat.
"Bár a tapasztalatok korlátozottak a negatív nominális kamatlábakkal, óvatosan arra a következtetésre jutottunk, hogy összességében további monetáris ösztönzést tud adni és lazítja a pénzügyi feltételeket, ami támogatja a keresletet és az árstabilitást" - mutatott rá José Vinals, az IMF pénzügyi tanácsadója, a pénz- és tőkepiacokért felelős igazgatója egy kutatási jelentésben.
Először Svédországban, Dániában és Svájcban vezették be a negatív kamatokat azért, hogy megállítsák a nemzeti fizetőeszközök euróval szembeni felértékelődését.
Bírálói azt állítják, hogy a negatívkamat-politika, különösen Japánban, ahol a központi banknak nem sikerült támogatnia a növekedést vagy felpörgetni az inflációt, a kétségbeesés jele. A monetáris politika további lazítása helyett szerintük inkább arra van szükség, hogy a kormányzat növelje a kiadásait. Ráadásul a negatív kamatok árthatnak a gazdaságnak azáltal, hogy pénzpiaci-buborékokat fújnak és leszorítják a bankok haszonkulcsát.
Így újul meg a Barcelona stadionja
Az IMF szerint a negatív kamatok eddig arra ösztönözték a befektetőket, hogy vegyék ki pénzüket az alacsony kockázatú államkötvényekből, a vállalkozások pedig hitelköltségeik csökkenését tapasztalták. A bankok szempontjából nézve vegyes a helyzet, de a legtöbb esetben csökkentették a hitelkamatokat, dacára a nettó kamatrések szűkülésének.
A Nemzetközi Valutaalap ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a negatív kamatok hatékonysága korlátozott. Ha túl hosszú ideig maradnak, a készpénzes elszámolások gyarapodnának, emellett alááshatják az életbiztosítók létét, a nyugdíjak és a megtakarítások szintjét, valamint túlzott kockázatvállalásra ösztönözhetnek.
MTI
