5p

Másodfokon is elutasította a bíróság az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Ingatlanlízing Zrt. devizahitel-szerződések ügyében a magyar állammal szemben benyújtott kereseteit csütörtökön.

Az OTP Bank és Jelzálogbank perében december 5-én született ítélet elsőfokon, akkor a Fővárosi Törvényszék elutasította az OTP Bank keresetét, amelyet az egyoldalú szerződésmódosítás során alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) tisztességességének megállapítására nyújtott be. A határozat ellen mind a pénzintézet, mind az alperes magyar állam fellebbezett.

A másodfokú bíróság indoklása szerint a felperes pénzintézet fellebbezése alaptalan, az alperes indoklás elleni fellebbezését nagyrészt alaposnak találta. A bírói tanács elnöke a másodfokú tárgyalást követően hirdette ki az ítéletet. A bíróság kötelezte az első és a másodrendű felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 635 ezer forint másodfokú perköltséget, valamint 1 millió forint plusz áfa mérsékelt összegű ügyvédi munkadíjat.

Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, annak ítéletetével is egyetértett, ugyanakkor indoklásával csak kisebb részben ért egyet. Az ítélőtábla megállapította: az általa a törvény hatálya alá tartozónak minősített valamennyi ászf kapcsán, hogy azok nem teljesítik a világos, érthető, egyértelmű, valamint az átlátható, ellenőrizendő szabályozás követelményét egyik időszakban sem.

A másodfokú bíróság szerint nem helytálló az elsőfok indolása, amely szerint azért nem kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást, mert az Ab nem válaszolta meg azt a kérdést, hogy az állam milyen minőségben vesz részt a perben, azaz alkotmányosan szereplője lehet-e az eljárásnak. Az Ab egy korábbi döntésében ugyanis kimondta: az állam a fogyasztók érdekében, a fogyasztói igények érvényesülése érdekében vesz részt a perben – mondta a bíró.

A másodfokon eljáró bíróság szerint előzetes döntéshozatal akkor kezdeményezhető, ha a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő perben szüksége van az uniós jog értelmezésére az érdemi döntés meghozatalához. Ha a magyar állam nem vehetne részt alkotmányosan a perben, akkor meg kellene szüntetni a pert, és nem lenne előzetes döntéshozatalra szoruló kérdés – tette hozzá a bíró az indoklás összefoglalásakor. A peres felek által hivatkozott uniós fogyasztóvédelmi irányelvvel kapcsolatban a bíró kiemelte: az irányelv célja, hogy a fogyasztókkal szerződő felek ne alkalmazzanak tisztességtelen szerződéses feltételeket. Mivel az ügyben a felperesek a fogyasztókkal szerződő felek, ezért ők nem támaszthatnak igényt saját javukra a fogyasztóvédelmi irányelve alapozva.

A bíró közlése szerint a felperes joggal hivatkozott arra, hogy a Kásler-ügy árfolyamrésre vonatkozó megállapításai automatikusan nem alkalmazhatók az egyoldalú szerződésmódosításra. A fogyasztót a szerződéskötéskor az egyoldalú kamat-, költség- és díjmódosítás főbb mechanizmusáról és feltételeiről világosan tájékoztatni kell, valamint a jog gyakorlásakor is informálni kell a meghozott döntésről az ok megjelölésével és biztosítani számára a valós felmondás lehetőségét. A bíró rámutatott: a jog gyakorlásakor történő tájékoztatás nem pótolja a szerződéskötéskori tájékoztatást.

A bíró kitért arra, hogy a világos, érthető megfogalmazás jogát nem elég deklarálni, a jog tartalmát is szabályozni kell, mert ha ez nem jelenik meg a szerződésben, akkor alá-fölérendeltség keletkezik, ami nem polgári jogi jogviszony. Az ítélőtábla szerint fel sem merülhet, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás joga a bírói úton való, vagy jogszabállyal történő szerződésmódosítás alternatívája legyen a szerződésben. A vis major jellegű okokhoz nem köthető az egyoldalú szerződés módosítási jog, mivel így az egyik fél érdeksérelme a másik fél esetleg hasonlóan súlyos érdeksérelmével legyen elhárítva – tette hozzá a bíró az indoklás ismertetésekor.

Az OTP Ingatlanlízing esetében az ítélőtábla megalapozottnak tartotta az alperes magyar állam fellebbezését - miszerint a törvényszék ítéletéből nem derül ki egyértelműen, hogy a kikötések törvény hatálya alá tartozásának hiányában, vagy a tisztességtelenség miatt utasította el a pénzintézet keresetét -, így részben megváltoztatta az elsőfokú ítélet indoklását. Az ítélet szerint a pénzintézet valamennyi vizsgált általános szerződési feltétele (ászf) egyik időszakban sem elégítette ki az egyértelműség és átláthatóság követelményét, ugyanis a felperes pénzintézet nem szabályozta a fogyasztó kötelezettségvállalásának mértékét és mechanizmusát.

Az alkalmazandó törvény jellegénél fogva a fenti kritériumok elmulasztásából következik, hogy az ászf-ek nem felelhettek meg többek között a szimmetria elvének sem – hangzott el. A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz (Ab), valamint az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét és 635 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a társaságot.

A tanácselnök elmondta: az Ab határozata kötelező, amely eldöntötte, hogy a tavaly nyáron elfogadott jogszabály nem sérti a jogbiztonságot, sem a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a visszaható hatályú törvényalkotás tilalmát, tehát ezekben a tárgykörökben az előzetes döntéshozatallal kapcsolatos kérelem megalapozatlan.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!