A tárca közleményében ismerteti: a napelemek veszélyes hulladéknak is minősülhetnek működésük befejeztével. Annak érdekében, hogy ne jelentsenek kockázatot vagy bármilyen terhelést a környezetre, meg kell oldani a begyűjtésüket és a hasznosításukat, ami pénzbe kerül. A termékdíj-rendszer feladata, hogy erre megtalálja a szükséges forrást.
"Aki azt mondja, hogy a begyűjtés és a hasznosítás költségeit ne a gyártóra hárítsa át az állam, az azt támogatja, hogy minden magyar adófizető állampolgár fizesse meg ezt a terhet". Azok is, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy napelemet vagy hőszivattyút használjanak a saját háztartásukban. A kormány ezzel szemben a "szennyező fizet" elvet tartja szem előtt, és a gyártóval fizetteti meg a költségeket - írja közleményében az FM.
A tárca arra is felhívja a figyelmet, hogy a napelemekre kivetett termékdíj mértéke mindössze 1,6 százalék, vagyis ennyivel emeli meg a beszerzés költségét. Ehhez képest számos ösztönzőrendszer támogatja a megújuló energia elterjedését Magyarországon. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokon belül például összesen 300 milliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra.
Az elmúlt néhány évben több mint tizenötszörösére nőtt a beépített háztartási méretű kiserőművek száma, kapacitásuk pedig a harmincszorosára emelkedett. Egy-egy terméknél nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy működése során milyen szerepet tölt be. Az is fontos, hogy mi történik a termékkel a működést követően. Az elektromos autó is környezetbarát, de a benne lévő akkumulátorra ugyanúgy van termékdíj, hiszen veszélyes hulladék lesz belőle, amikor befejezi a működését - írja közleményében az FM.
MTI
